Kiskuty�t szeretn�k! hogyan tov�bb?? �ltal�ban hossz� v�v�d�s ut�n hirtelen, egyik percr�l a m�sikra d�ntj�k el, hogy vesz�nk egy k�ly�kkuty�t. Tal�n a fajtav�laszt�s is hirtelen ihlet, tal�n sok�ig latolgattuk, hogy melyik t�pus illik hozz�nk legink�bb, de amikor d�nt�tt�nk, akkor MOST, AZONNAL szeretn�nk d�nt�s�nk gy�m�lcs�t magunkhoz szor�tani, simogatni, gy�m�sz�lni. Tal�n ez a k�ly�kv�s�rl�s legnagyobb csapd�ja. Ugyanis mi t�rt�nik ilyenkor? El�hal�szunk egy Kutya �js�got, felh�vogatjuk a cs�b�t�bbn�l cs�b�t�bb hirdet�sek felad�it �s lenyomozzuk, hogy hol van kiskutya. Betuszkoljuk csal�dtagjainkat, bar�tainkat az aut�ba, �s elindulunk a legk�zelebbi c�mre. Ez az eg�sz folyamat nem tart tov�bb egy-k�t d�lut�nn�l - holott t�rsunkat 13-15 �vre vessz�k magunkhoz! Amikor meg�rkez�nk a teny�szt�h�z, izgalmunk �s birtokl�si v�gyunk hull�mai m�r mindent elmosnak. R�ad�sul belees�nk a k�vetkez� csapd�ba: MINDEN K�LY�K ARANYOS!! b�jos, kedves, id�tlen, szeretni val�, ahogy egym�s hegy�n-h�t�n bukd�csolnak, elkapj�k cip�f�z�nket... M�g arra is hajlamosak vagyunk ilyenkor, hogy sz�npreferenci�inkat sutba dobjuk: ha feket�t akartunk, �s csak s�rga cs�pps�g van, j� lesz az is! R�ad�sul a legt�bb teny�szt� pontosan ismeri ezt a lelki�llapotot �s ki is haszn�lja: pontosan a megfelel� mondatokat mondja ahhoz, hogy elvigy�nk magunkkal egy k�lyk�t ahelyett, hogy megtudakoln�, mi c�lb�l szeretn�nk a kutyust, milyenek vagyunk mi magunk �s k�r�lm�nyeink, �s megpr�b�lna ahhoz ill� k�lyk�t tal�lni. Ha pedig nincs ilyen az alomban - elk�ldeni egy riv�lishoz!! Ezt a folyamatot az�rt ismerem ilyen pontosan, mert �n magam is v�gigj�rtam angol cocker sp�nielemmel, F�lessel. �t pontosan �gy vettem, �s - b�r teny�szt�sre nem alkalmas - szerencs�m volt, mert most 13 �ves, �s a s�kets�g�t�l eltekintve m�g mindig t�k�letesen eg�szs�ges. HOGYAN KER�LHETJ�K EL EZEKET A CSAPD�KAT? Pontos recept term�szetesen nincs, de gondos odafigyel�ssel, t�j�koz�d�ssal sokkal jobb es�ly�nk lesz, hogy c�ljainknak megfelel�, eg�szs�ges, sok �r�m�t ad� t�rsat tal�lhassunk magunknak �s csal�dunknak. A k�vetkez�kben n�h�ny szempontot javaslok �tgondol�sra, majd a k�s�bbikben le�rok n�h�ny gondolatot a k�ly�kv�laszt�sr�l is. 1. Gondoljuk v�gig, mire kell nek�nk a kutyus �s ennek megfelel�en v�lasszunk fajt�t, illetve egyedet! A retriever nagyon bar�ts�gos, gyermek �s t�rsas�g kedvel� kutya. Vad�szati, sport c�lokra, ment�kuty�nak, k�b�t�szer keres�nek �s ter�pi�s seg�t�nek, vakvezet�nek egyar�nt alkalmas (term�szetesen nem minden egyed). Ha teny�szegyedet k�v�nunk v�s�rolni, akkor azt a sz�l�k �s lesz�rmazottaik (!!) ki�ll�t�si �s munka eredm�nyei, illetve egy lelkiismeretes teny�szt� javaslata alapj�n tehetj�k meg. Amennyiben munkakuty�t, sportkuty�t k�v�nunk venni, meg kell vizsg�lnunk a sz�l�k, nagysz�l�k munka eredm�nyeit, amennyiben lehet, meg kell n�zn�nk a sz�l�t/sz�l�ket, esetleg el�z� alomb�l sz�rmaz� egyedeket munk�ban: milyen a st�lusuk, mozg�suk, orruk, probl�mamegold� �s kommunik�ci�s k�pess�g�k. Legjobb, ha ilyenkor visz�nk magunkkal valakit, aki val�ban �rt az adott munk�t v�gz� kuty�khoz, esetleg maga is kik�pz�. Munkakuty�t csak a val�di eredm�nyei min�s�tenek - a legenda nem! A retriever t�rsas kuty�nak is alkalmas - vegy�k azonban figyelembe, hogy alapvet�en munk�ra teny�sztett�k ki a fajt�t, teh�t fokozottan ig�nyli a gazd�val val� k�z�s tev�kenys�get, b�rmit, ami mozgatja test�t �s elm�j�t! A c�lnak megfelel� egyedek kiv�laszt�s�r�l a k�s�bbiekben b�vebben is sz� lesz. 2. Gondosan m�rlegelj�k, hogy megfelel�en tudunk-e majd foglalkozni �j csal�dtagunkkal! Kuty�t lehet tartani v�rosban is, ak�r a 4. emeleten. A l�nyeg az, hogy a kutyusnak legal�bb minden nap 1-1,5 �ra szabadban t�rt�n� foglalkoz�st - s�ta, j�t�k, k�pz�s - kell biztos�tani. T�len �s es�ben is!! Szem el�tt kell tartani azt is, hogy a k�ly�k kuty�nak minimum 4 �r�nk�nt ki kell mennie elv�gezni a dolg�t. Ha ezt nem teszik lehet�v� neki, akkor a szob�ba, �ssze-vissza fog piszk�tani. Sokan csin�lj�k ebben az id�szakban, hogy bez�rj�k a kutyust az el�szob�ba. Viszont ha a kiskutya mondjuk 3 �ra m�lva odapisil, vagy kakil, akkor azt szagolgathatja eg�sz nap. A kiskuty�nak az a legjobb, ha ebben az id�szakban legal�bb 4 �r�nk�nt valaki r�n�z, leviszi 20 perc s�t�ra, dolg�t v�gezni, �s akkor ak�r alszik tov�bbi n�gy �r�t. Az id�sebb kutya (1-1,5 �ves kor ut�n) m�r sz�vesen elhever�sz ak�r eg�sz nap is a lak�sban, ha tudja, hogy d�lut�n j�n a gazdi �s a s�ta-j�t�k, h�tv�g�n pedig egy kiad�s kir�ndul�s, �sz�s. Hosszabb id�re a k�lyk�t nem szabad becsukni, egyed�l hagyni, sz�ks�ge van t�rsas�gra, a gazdira, mert k�l�nben lelkibeteg lesz (depresszi�, let�rts�g stb.)! Ez vonatkozik a kertben tartott kuty�kra is! �k ugyan�gy ig�nylik a t�rsas�got, foglalkoztat�st, mint a lak�sban lak� t�rsaik. 3. A kuty�ra ford�tott kiad�soknak csak t�red�ke a v�tel�r! Ezen ne sp�roljunk, mert egy eg�szs�ges, min�s�gi k�ly�k lehet, hogy t�bbe ker�l (kb. 50-80.000,- forint), de megtakar�thatjuk a k�s�bbi k�lts�ges m�t�tek �s gy�gyszerek �r�t! Sz�moljuk �t, hogy mibe fog ker�lni egy kifejlett kutyus megfelel� tart�sa �vente, ehhez seg�ts�get ad a k�vetkez� t�bl�zat: Megnevez�s Rendszeress�g �r (kb.) �sszesen / �v Min�s�gi t�p (11-12.000,- Ft /15 kg) Naponta 300,- 109.500,- Olt�s, veszetts�g �vente 2.000,- 2.000,- Olt�s, Parvo komb.* �vente 2.000,- 2.000,- Olt�s, Corona komb.* �vente 2.000,- 2.000,- Olt�s, Szopornyica komb.* �vente 2.000,- 2.000,- Olt�s, Babesia ellen (kullancs) 4-6 hetente, am�g a h�m�rs�klet tart�san -5 -10 C al� nem ker�l 2.000,- 8.000,- Olt�s, Lyme k�r ellen (kullancs)* �vente 2.000,- 2.000,- Frontline pipetta (kullancs �s bolha ellen) Kullancs id�szakban havonta, egy�bk�nt 3 havonta 1.500,- 18.000,- F�reghajt� �vente 1.000,- 1.000,- �sszesen/�v: 146.500,- * A kombin�lt olt�sokat a k�ly�knek �lete els� �v�ben h�romszor kell megkapnia a teljes v�detts�g kialakul�s�hoz, a tov�bbiakban el�g �vente eml�keztet� olt�st adni. Az olt�sokr�l b�vebben itt olvashatsz: A fenti �sszegekhez adjuk hozz� az egyszeri apr�s�gokat: p�r�z, nyak�rv, etet�-itat�t�l, pokr�cok, kutyah�z vagy kos�r, ny�ron esetleg kutyapanzi� (b�r ezt nem javaslom) stb. 4. Kire hagyjuk a kutyust, ha nyaralni megy�nk? Hmmm... Ma haz�nkban nagyon neh�z min�s�gi kutyapanzi�t tal�lni, ahol felel�ss�ggel tartj�k a n�h�ny napra-h�tre megkapott kuty�kat: azaz megfelel�en etetik, nem kap fert�z�st, nincs alkalma �sszeverekedni a t�bbiekkel, m�gis biztos�tj�k neki a napi eg�szs�g�gyi mozg�st an�lk�l, hogy vesz�lybe ker�lne. Nem biztos, hogy a nagymama alkalmas egy 35-40 kil�s domin�ns kan kutya s�t�ltat�s�ra... Tapasztalatb�l mondom, hogy remek�l lehet nyaralni kutyussal egy�tt is, Nyugat-Eur�p�ban m�r szinte term�szetes, hogy minden sz�llod�ba beengedik a (szobatiszta �s tiszta) kuty�kat. 5. Hogyan v�lasszuk ki teny�szt�t? A legjobb, ha ismer�nk valakit, akinek eg�szs�ges retrieverje van, �s tetszik nek�nk a kutya k�ls�leg �s bels�leg is. K�rdezz�k meg t�le, honnan van a kutyus, keress�k meg a teny�szt�t �s k�rdezz�k meg, tervezi-e ugyanazt a p�ros�t�st, amib�l ismer�s�nk kuty�ja sz�rmazik. Esetleg tud-e aj�nlani olyan gazdit, ahol a kor�bbi p�ros�t�sb�l megn�zhet�nk k�lyk�t, mert �gy lem�rhetj�k, hogy mennyire homog�n (egys�ges) az alom. Ha a k�lyk�k k�z�tt nincs kir�v� k�l�nbs�g, j� az es�ly�nk, hogy a k�vetkez� alomban l�v� k�lyk�k is ugyanazokat a tulajdons�gokat hordozz�k majd. M�r az egyik sz�l� elt�r�se is teljesen m�s tulajdons�g� egyedeket eredm�nyezhet! Ha ilyen ismer�st nem tal�lunk, akkor nehezebb dolgunk van. Sajnos ma haz�nkban neh�z lelkiismeretes teny�szt�t tal�lni, pl�ne olyat, aki nem csak k�llemre, vagy meg�lhet�sb�l teny�szt, hanem val�ban fajtanemes�t�si c�lokat t�z ki - �s ebbe beletartozik a munk�ra val� k�pess�g, fizikai �s idegrendszeri eg�szs�g is! A kutyak�lyk�k elad�sa manaps�g nagyon neh�z, ez�rt ritka az olyan teny�szt�, aki meghallgatva ig�nyeinket azt mondja, hogy sajnos n�la jelenleg nincs a c�lnak megfelel� k�ly�k �s aj�nl egy m�sik, megb�zhat� teny�szt�t. Ez�rt ink�bb r�t�rek arra, hogy mire figyelj�nk oda nagyon, amikor k�lyk�t v�lasztunk: 6. Olvassuk el a hivatalos fajtastandardot Itt tal�lhat� labrador �s golden hivatalos fajtastandard le�r�s: Labrador: Golden: Ha nem �rt�nk egy-egy kifejez�st, k�rdezz�k meg hozz��rt�t�l (de ne a teny�szt�t�l a helysz�nen!). A teny�szt�n�l vess�k �ssze a sz�l�p�rt ill. azok fot�j�t a standarddal. A leggyakoribb hib�k: t�lm�retes kutya, l�g� b�r (f�leg a nyak als� r�sz�n �s a fejen), nem j� pigment (a s�rga kuty�nak is lehet�leg s�t�t szeme, fekete k�rme �s orra kell legyen), beesett h�t, nyitott l�bujjak (nem z�rt mancsok), nyitott h�ts� sz�gel�s, kis fej a testhez k�pest, kunkori vagy v�kony farok. Csal�di, t�rsas�gi kuty�n�l a kisebb eszt�tikai hib�k nem sokat sz�m�tanak, azonban a mozgat� szervrendszer elt�r�sei, f�leg munkakutya eset�n, komoly probl�m�kat okoznak, a l�g� b�r� kuty�kn�l pedig gyakori az ekc�m�s, gennyes gyullad�s, f�leg ny�ron. �ltal�ban a testi jellegzetess�geiket a sz�l�k j� es�llyel �r�k�tik, �s figyelj�nk arra, hogy a hib�t ellenkez� hib�val nem lehet jav�tani! 7. Sz�l�k min�s�t�sei, k�lleme, mozg�sa, viselked�se K�rj�k el a teny�szt�t�l a sz�l�k �s - ha m�r van - a k�lyk�k t�rzsk�nyv�nek m�solat�t, vagy tekints�k meg azokat a helysz�nen. A k�vetkez�ket figyelj�k: Egyik sz�l� vagy k�ly�k t�rzsk�nyv�re se legyen r�b�lyegezve, hogy: "A sz�l�k nem rendelkeznek az el��rt min�s�t�sekkel" mert ez azt jelenti, hogy nem feleltek meg a teny�szszeml�n, k�pess�gvizsg�n (vagy el sem vitt�k �ket...). Lehet�leg mindk�t sz�l� rendelkezzen diszpl�zia sz�r�si bizony�tv�nnyal (csak eredetit szabad elfogadni, illetve a m�solatot ellen�rizni kell a sz�m �s a kutya neve alapj�n a http://www.fdb.hu/ honlapon, hogy val�di-e a pap�r). Az FDB sz�mot hivatalos vizsg�lat eset�n r�vezetik a t�rzsk�nyvre �s z�ld b�lyegz�vel leb�lyegzik! (A diszpl�zi�r�l olvashatunk a retrieversport honlapon, a Labi kalauz men�pontban, az Eg�szs�g-n�l.) N�zz�k meg a szuk�t (�s ha a kan is ott van, azt is) mozg�s k�zben, dobjunk el neki valamit, visszahozza-e (ett�l retriever a retriever). Figyelj�k meg, milyen a temp�ja, harmonikus-e a mozg�sa, fogja-e, hozza-e r�gt�n az eldobott t�rgyat, vagy vacakol vele, r�gcs�lja, esetleg t�pi-r�zza (ami komoly hiba). Az, hogy vemhes volt, nem indok arra, hogy rendezetlen, cs�nya legyen a mozg�sa, vad�sz-versenyeken indulnak szoptat�s szuk�val is... Gondoljuk meg, hogy ha t�ls�gosan testesek a sz�l�k, a k�ly�k hasonl� m�retet fog el�rni; nem lesz igaz�n mozg�kony; ha sportolni, futni-ker�kp�rozni, hegyet m�szni szeretn�nk vele, akkor ink�bb egy k�nnyebb csontozat�, j�l izmolhat� kuty�ra lesz sz�ks�g�nk. 8. Teny�szt�si k�r�lm�nyek Meg kell k�rdezni, hogy a teny�szt� teny�szt-e m�s fajt�t is, mert ha igen, azt jelenti, hogy ebb�l �l: ma labit teny�szt, holnap valami m�st, ami �ppen "j�l megy", �gy val�sz�n�, hogy a sz�l�p�r sem min�s�gi (teh�t dr�ga) kutya. Att�l sem kell hasraesni, ha hangzatos nev�, k�lf�ldi kutya az apa, mert sok "megfuttatott" szuper kan ki�ll�t�si eredm�nyei ink�bb a gazd�ja poz�ci�j�t �s nem a kutya val�di �rt�keit t�kr�zik. �vatosan r� kell k�rdezni, hogy mikor volt legut�bb k�lyke a szuk�nak. Ha egy �ven bel�l, az megint "kutyagy�rt�sra" utal: nem k�m�li a szuk�t, kihoz bel�le minden forintot, amit lehet. 9. Az alom Az alom akkor j�, ha nincsenek nagy k�l�nbs�gek az egyes kutyusok k�z�tt, sem m�retben, sem sz�nben, de igaz�n m�g viselked�sben sincs kir�v� elt�r�s a k�lyk�k k�z�tt. 6-8 hetes korban a korban a k�lyk�k m�r �l�nken szaladg�lnak, verekszenek. Ha egy helyben fekszenek �s �rdektelenek, az rossz el�jel (erre szokta mondani a teny�szt�: H�t �ppen most ettek.). Az alomban mindig vannak domin�ns �s teljesen al�rendelt egyedek. A domin�ns mindenhol ott van, a legb�trabb, a legakaratosabb, a legvakmer�bb. Az al�rendelt a p�lya sz�l�r�l szeml�l�dik, hogyan zajlik k�r�l�tte az �let. Pr�b�ljunk a kett� k�z� "ny�lni" - itt is �rv�nyes az arany k�z�p�t! Domin�ns egyed, f�leg, ha kan, csak tapasztalt kuty�s kez�be val�, a nagyon visszah�z�d�, f�l�s kutyust pedig neh�z motiv�lni, nehezen alkalmazkodik �j k�r�lm�nyekhez, �lethelyzetekhez. 10. Melyiket v�lasszam? El�sz�r is szeml�lj�k meg, hogy az alomban van-e egy�ltal�n olyan egyed, mely c�ljainknak megfelel. Amit minden k�ly�kn�l n�zni kell: s�t�t pigment (s�t�t szem, fekete karmok �s orr). sz�n (ld. fajtastandard: a standardban megjel�lt sz�nekt�l val� minden elt�r�s hiba!) sz�rzet: semmik�ppen nem lehet hull�mos vagy g�nd�r! egyenes els� v�gtag�ll�s, j� h�ts� sz�gel�s - ez ugyan m�g sokat v�ltozhat (amit egy neves k�llemb�r�t�l a ki�ll� k�ny�k korrig�l�s�ra hallottam, az nem j�rhat� �t: "majd ha megh�zik, az visszatolja a k�ny�k�t!"). Az els� l�bak vagy a k�ny�k nem fordulhatnak kifel�! feszes, nem t�l hossz�, semmik�ppen sem beesett, h�t. oll�s harap�s - a koponya n�veked�s�vel a hib�s k�ly�kkori harap�s sokat javulhat, vagy ak�r t�k�letes is lehet k�s�bb, azonban k�r kock�ztatni! tiszta szemek, �rtelmes tekintet. �l�nks�g, �rdekl�d�s, figyelmess�g az ismeretlen zajokra, emberekre, t�rgyakra, de semmik�ppen sem f�lelem, p�nik! Term�szetesen a k�ly�k is megijedhet v�ratlan zajokt�l, f�nyekt�l, de ut�na �rdekl�d�st kell mutatnia, �s nem f�lelmet! a k�ly�k nem f�lhet az emberekt�l, nem ugorhat el lelapulva, besunyt farokkal a simogat� k�z al�l! Ez s�lyos hiba, k�s�bb sz�mos kellemetlen percet okozhat! Speci�lis szempontok: Ki�ll�t�si egyedek: Ha ki�ll�t�si ill. teny�szt�si c�lra vesz�nk k�lyk�t, k�rj�k ki egy tapasztalt, megb�zhat� teny�szt� v�lem�ny�t, esetleg vigy�k el magunkkal a k�ly�kv�laszt�sra. K�t h�napos k�ly�k kuty�r�l nem lehet m�g megmondani, hogy champion lesz-e bel�le; a teny�szt�, kuty�it �s p�ros�t�sait ismerve m�gis jobban ki tudja v�lasztani, melyik egyed es�lyes r�. Szakember azt is meg tudja �llap�tani egy k�ly�kkuty�r�l, ha biztosan nem lesz alkalmas teny�szt�si c�lokra. Igaz�n nagy teny�szt�k nem k�t h�napos k�lyk�t vesznek, hanem lefoglal�zz�k az �g�retesnek mondott egyedet, majd k�s�bb, 6-8 h�napos kor�ban, amikor m�r l�tszik, hogyan fejl�dik a kutyus, eld�ntik, hogy alkalmas lesz-e teny�szt�si c�lra vagy sem. Ha nem, v�rnak a k�vetkez�re. Milyen k�llemb�r�lati c�meket keress�nk a felmen�kn�l (FCI szerint)? CAC - oszt�lygy�ztes (ResCAC - m�sodik helyezett) CACIB - nemzetk�zi ki�ll�t�s oszt�lygy�ztese (ResCACIB - m�sodik helyezett) BOB/HFGY - fajtagy�ztes BIS - a ki�ll�t�s legszebb kuty�ja HJCH - Hung�ria Junior Champion (fiatal oszt�lyban h�romszor CAC-ot kapott kutya) HCH - Hung�ria Champion (ny�lt vagy munka oszt�lyban h�rom CAC-ot szerzett kutya) BkHCH - Bab�rkoszor�s Hung�ria Champion ICH - Nemzetk�zi Champion (h�rom k�l�nb�z� orsz�gban champion c�met elnyert kutya - persze nem mindegy, hogy h�rom orsz�g mondjuk Ausztria, Franciaorsz�g �s Magyarorsz�g, vagy Horv�torsz�g, Rom�nia �s Szlov�kia...) Munkakuty�k (vad�szkutya, romkeres�-ment� kutya, vakvezet�, k�b�t�szer keres�, stb.): Ha munkakuty�t k�v�nunk venni kis haz�nkban, a k�vetkez�ket kell tiszt�n l�tnunk: retriever vonalon Magyarorsz�gon jelenleg nincs munkakutya teny�szt�s, csak k�llemi. Esetlegesen el�fordulnak egyedek, vagy olyan p�ros�t�sok, melyekb�l kiker�l� k�lyk�k alkalmasak bizonyos munka c�lokra, azonban kimondottan erre szelekt�l� teny�szt� ma Magyarorsz�gon m�g nincs. Tal�n fordulatot jelenthet ebben a dologban, hogy m�r �t tiszt�n munka teny�szvonal� kutya van az orsz�gban (h�rom labrador �s k�t golden, ezek k�z�l h�rom angol v�rvonal�, egy belga-angol �s egy amerikai vonal), ezek azonban m�g k�lyk�k, �s arra sincs garancia, hogy a tulajdonosaik betartj�k a munkakuty�k teny�szt�s�re vonatkoz� �ratlan, de szigor� szab�lyokat: munkakuty�t CSAK �S KIZ�R�LAG munkakuty�val szabad p�ros�tani, ha munkakuty�t k�v�nunk teny�szteni. A "feles" kutya (csak az egyik sz�l�je tiszt�n munka vonalr�l sz�rmaz� egyed) tulajdons�gai mindig bizonytalanok lesznek. A k�vetkez� dolog, amivel tiszt�ban kell lenn�nk: munkakuty�t csak az eredm�nyei min�s�tenek, melyeknek szerepelni�k kell a Teljes�tm�ny f�zetben illetve a t�rzsk�nyv�n. Milyen vizsg�k �s c�mek lehetnek ezek (neh�zs�gi sorrendben)? k�pess�gvizsga VAV, VVM - Vad�szati alkalmass�gi vizsga, Vad�szkutya vad�sz munkavizsga (jelenleg a Vad�szkamara pr�b�lkoz�sai, de nem igaz�n kidolgozott koncepci�val �s sz�nvonallal megrendezett vizsg�k) retriever munkavizsga v�rcsapa munkavizsga BLP - osztr�k ill. n�met alapfok� vad�szati vizsga Working Test (WT), Cold Game Test - vad�szati id�nyen k�v�l dummyval vagy hideg vaddal rendezett mesters�ges versenyek, nyugat-eur�p�ban komoly rangjuk van, noha a WT nem FCI �ltal elismert versenyforma. Cold Game Test-en kiadhat� CACIT ill. CACT c�m. VGP - osztr�k ill. n�met fels�fok� vad�szati vizsga. Szint�n kiadhat� a CACIT �s a CACT c�m. Field Trial - Vad�szaton megrendezett mezei verseny, melyen CACIT �s/vagy CACT c�m adhat� ki. CACT - nemzeti vad�szkutya verseny gy�ztese (ResCACT - m�sodik helyezett) CACIT - nemzetk�zi vad�szkutya verseny gy�ztese (ResCACIT - m�sodik helyezett); ilyen versenyre m�r legal�bb egy k�lf�ldi b�r�t is meg kell h�vniuk a szervez�knek. FTCH, FCH - Field Trial Champion, Field Champion - Field Trial vad�szversenyt h�romszor megnyert kutya - ez nagyon komoly teljes�tm�ny, ha ezt a c�met a t�rzsk�nyv�n sok felmen�n�l l�tjuk, el�gedettek lehet�nk: biztosan nem v�lasztunk rosszul! FTW - Field Trial Winner (Anglia) - Field Trial versenyek gy�ztese, de m�g nem szerezte meg az FTCH vagy FCH c�mhez sz�ks�ges min�s�t�st. Lehet valakinek saj�t c�ljainak megfelel�, kiv�l� vad�szkuty�ja, ez a kutya azonban megfelel� objekt�v nemzetk�zi min�s�t�s hi�ny�ban nem nevezhet� munka-teny�szegyednek. K�lf�ld�n sz�mos orsz�gban a munkakutya v�s�rl�st megk�nny�ti a k�lyk�k t�rzsk�nyv�n felt�ntetett, j�l l�that� sz�veg: "Munka/vad�szati c�lteny�szet", �gy nem nagyon tudunk mell�ny�lni. Ha haz�nkban munka c�lra szeretn�nk k�lyk�t v�s�rolni, fel kell kutatnunk azt a teny�szt�t, aki maga is dolgozik kuty�j�val, ezt igazolni tudja valamilyen m�don, �s csak szint�n igazolhat�an munk�ra haszn�lt egyeddel p�ros�tja kuty�j�t. Mivel ilyet tal�lni sem k�nny�, fogadjuk el azt a f�lmegold�st, ha egy dolgoz� egyedet p�ros�tanak egy megfelel� idegrendszer�, alkat� �s k�pess�g� m�sik egyeddel. Itt m�r j� es�ly�nk van arra, hogy megb�zhat� munkakuty�t vegy�nk. Butas�gnak hangzik, de igaz: �ltal�ban min�l s�t�tebb sz�n� a kutya, ann�l alkalmasabb munk�ra. Keress�k teh�t a labik k�z�tt a feket�t, goldenek k�z�tt a min�l s�t�tebb arany sz�nt. A vil�g fejlettebbik fel�n a vad�szokn�l �s a sportkuty�sokn�l ritk�n l�thatunk s�rga labit vagy feh�r goldent! A Szakirodalom men�pont alatt felsorolt k�nyvek k�z�l sz�mosban (pl. R. Wolters, M. Deeley) van megfelel� �tmutat�, hogy hogyan v�lasszunk egy alomb�l sz�munkra megfelel� k�lyk�t, ezek a k�nyvek a k�s�bbiekben is j� szolg�latot tesznek a k�ly�k nevel�se-k�pz�se sor�n. 11. �s v�g�l: ne csak egy almot n�zz�nk meg! Sz�njuk r� az id�t �s n�zz�nk meg t�bb almot is, �gy jobb lehet�s�g�nk lesz arra, hogy �sszehasonl�tsuk a sz�l�ket �s a k�lyk�ket �s kiv�lasszuk a nek�nk legink�bb megfelel�t. Ha pedig egy sz�l�p�ros megtetszett, illetve az onnan, az el�z� almokb�l elker�lt k�lyk�kr�l j�kat hallottunk, ink�bb v�rjunk p�r h�napot egy �g�retes kiskuty�ra: 15 �vig fog �r�met szerezni nek�nk!!