goldenretriever
goldenretriever
Men
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Ismertet
Ismertet : Tants

Tants

  2004.08.05. 20:28

Az alapparancsok tantsa

Az amerikai mdszer szerint a klykkel rgtn el kell kezdenek foglalkozni, amint megtanulta a nevt. Az elso lps a szocializci, a hzirend megtanulsa, de szinte ezzel egyidejuleg kezdodik a kpzs is. n e rendszer hve vagyok, egy elismert s eredmnyes osztrk vadszkutys nzett osztom, aki szerint a vadon lo klykk is tanulnak megszletsktol kezdve. Ha gy foglalkozunk a klykkel, mint azt az anyja tenn, jtkosan tudjuk tantani, rvezetni dolgokra. Radsul mennyivel knnyebb dolgunk lesz ksobb, ha a klyk megtanul tanulni, koncentrlni, s 10-12 hnapos korban mr nem azzal kell veszodnnk, hogy figyeljen rnk s mindarra, ami krltte trtnik! Fegyelmezs vagy munka? A msik vitatma, hogy melyikkel kezdjk: a fegyelmezo vagy a munka kpzssel. Ha a fegyelmezovel kezdjk, esetleg elvesszk a klyk munkakedvt, ha a munkt eroltetjk, ksobb nehz lesz a kutyt “megfogni”, azaz kontroll al vonni. n magam (szmos kutys bartommal egyetemben) egyszerre foglalkozom mindkettovel. Arra kell gyelni, hogy 8-10 hnapos korig a kutyus igazi klyk, nem szabad semmilyen mdon knyszerteni, egyszeruen csak nem szabad engedni, hogy hibzzon. Ezt nagyon nehz kivitelezni: amikor a klykkel foglalkozunk, 100%-ig r kell koncentrlnunk. Ha ezt valami miatt nem tudjuk megtenni, fradtak, ingerltek, vagy trelmetlenek vagyunk, inkbb a sta hosszabb s a kpzs rvidebb, vagy inkbb hagyjuk is ki aznapra. Egyetlen hibzs hossz hetek munkjt dntheti romba! Ne hagyjuk hibzni a klykt! Ha ezt betartjuk, csak a helyes magatartsformkat tanulja meg, a rosszakra r sem jn. Pl. a klyknek csak 12-14 hetes korig dobltam gy apporttrgyakat, hogy szabadon kergethette azokat. Ezutn eloszr csak letrdeltem hozz, tfogtam a mellkast, s csak parancsszra (FOGJAD CSAK) engedtem elindulni az eldobott trgy utn. Amikor mr megtanult lelni, akkor leltettem, de mg mindig nem przzal akadlyoztam meg az elfutsban, hanem a mellkasnl <../images/broncojelol.jpg> <../images/broncojelol.jpg>tfogva tartottam magam mellett vagy elott. 4-4,5 hnapos kora krl a prz segtsgvel leltettem s dobs elott mg megerostskppen adtam egy L parancsszt. Ha a dobs kzben el akart indulni a dummy utn, egy kis przrntssal egyidejuleg meg is akadlyoztam az elfutsban, vissza is ltettem, esetenknt mg egyszer rszltam, hogy L. Mivel soha nem rohanhatott el parancssz nlkl (nem adtam lehetosget a hibzsra), 6 hnapos korra mr egszen stabil lett. Mgsem veszem le mg rla a przt, hanem a vgt leeresztem a fldre s rtaposok, mert egy klyknl mg brmikor felolddhat a gtls. Ezt csak a formlis fegyelmezo trning utn fogom megtenni, amikor a stabilits mr 150%-os lesz. Ha a teljes tanulsi folyamat sorn ezt a mdszert alkalmazzuk, sok kellemetlensgtol s “vvstl” kmljk meg magunkat. Mivel a mdszerben semmilyen testi fenyts nincs, a klyk munkakedve semmivel sem lett kisebb, csak a kvnt keretek kz illeszkedett. Ha mr korn hozzszoktatjuk ehhez a klykt, ksobb semmifle problmt nem fog okozni neki, hogy hatalmas lelkesedssel, de kontroll alatt dolgozzon. Dummy vagy vad? Ez a kvetkezo, tulajdonkppen teljesen rtelmetlen, vitatma; a ’vagy’ teljesen rtelmezhetetlen a kt sz kztt. A vadszat irnt elktelezett kpzok azt mondjk, hogy vadszkutya csak vaddal dolgozik, a dummyt jtknak veszi, ezrt aztn vaddal kell tantani neki a feladatokat. Mr amelyik kutya ilyen! Az n Artromnak vasalt vagy csavarkulcsot is doblgathatok, azt csak egy kicsivel kevesebb lelkesedssel hozza vissza, mint a kacst. Az igazn j apportkutya az elhozsrt s a munkrt magrt dolgozik, nem pedig a vad miatt. Viszont egy klykkutyt, amelyikben mg sokkal erosebbek a termszetes sztnk (vadszat, tpllkszerzs), kevesebb a tanult gtls, sokkal nehezebb vaddal tantani a helyes apportrozsra, a stabilitsra, mint dummyval. Msrszt vadszszezonon kvl szinte lehetetlen vadhoz jutni, nyron egy nap alatt megbdsdik a dg, a fadarabokra ktztt szrnyat illetve nylszort pedig minden rtelmesebb kutya egy kategriba sorolja a dummyval. Dummynak nevezzk azt az eros vszonbl varrt, specilis anyaggal kitmtt 200-500 gr-os zskocskt, amivel kutyinkat tantjuk. Ausztriban 2000 Ft krli ron beszerezheto brmelyik komoly kutys boltban, de a clnak megfelelnek az itthon beszerezheto apporttrgyak is. Amit mg a dummyrl tudni kell lsd a kpzsi Eszkzk -nl. A dummyval rendezett versenyekrol, az n. Workingtest-ekrol is teljesen flrertelmezett trtnetek keringenek magyar kutys krkben. ltalban azok a vadszok terjesztik ezeket, akik mg csak nem is lttak egyetlen ilyen versenyt sem. n egy Workingtest-et (WT) vgignztem 2001 tavaszn (egy rs videofelvtelt ksztettem a feladatokrl), szmos WT-n rszt vettem s csak azt mondhatom, hogy nagyon komoly s szp versenyek ezek, bszke vagyok r, hogy mindkt kutym szpen megoldotta a feladatokat s szp eredmnyeket rtek el. Remek gyakorlsi lehetosg a vadszszezonon kvl, s a nyugati vilgban komoly rangja van egy-egy WT-nek! Vadat lehet mutatni a kutynak mr kis korban is, de gyelni kell r, hogy ne kezdje el enni, rgcslni, szttpni, behozatni pedig akkor kezdjk el vele, amikor mr elg nagy a klyk, hogy helyesen fogja meg a vadat. Egyetlen, genetikailag megfelelo szrmazs kutynak sem volt mg problmja abbl, ha egy ves kora elott nem gyakorolhatott vaddal! Mit tegynk, ha kt kutyt szeretnnk? Kt klykt egyszerre kpezni egyszeruen lehetetlensg, ha valaki napi 8 rs munkahelyen dolgozik, ezrt ezt alaposan fontoljuk meg! Idosebb kutya mell 4-5 ves kora krl rdemes klykt venni; ekkorra az idosebb kutya mr minden fontosabb alapelemet megtanult, tulajdonkppen csak fenn kell tartanunk a kpzettsgi szintjt, esetleg kicsit csiszolni rajta. Ehhez egy hten egy alkalom elegendo, a tbbi napot pedig a klyk kpzsvel tlthetjk. A kpzs alatt a klykkel teljesen kln foglalkozzunk, de gyeljnk arra, hogy “reg” kutynkat se hanyagoljuk el, nehogy lelkibeteg legyen! n egyik nap az egyikkel, msik nap a msikkal mentem stlni, 10-15 perc gyakorls beiktatsval. Egytt nem engedtem soha a mezon szaladglni oket, mert sajnos Artrnak van egy kellemetlen szoksa, nagyon messzire elszalad, s nem szerettem volna, ha ezt a klyk megtanulja tole. Erre is nagyon gyeljnk: a klyk ne tanulhassa el a rossz szoksokat az idosebb kutytl! Vigyznunk kell arra is, nehogy a klyk jobban ktodjn a msik kutyhoz, mint hozznk, mert ez ksobb komoly akadly lehet a kikpzsben s a versenyzsben/vadszatban is, elvesztheti nllsgt. A komoly kikpzok tbbsge azt mondja, hogy ha tehetjk, vlasszuk kln kutyinkat a nap nagyobbik rszben, hazarkezsnk utn kvetkezzen a sta s a kpzs, majd rvid jtk a kt kutya kztt, vacsora, s jabb sztvlaszts. Htvgeken elmehetnk kirndulni ms kutysokkal, ahol klyknk elsajtthatja a szksges szocializcis szablyokat idegen kutykkal szemben. Ha megakadsz... kldd el a problmdat , megprblunk r megoldst tallni! Sok beszdnek sok az alja, ezrt aztn csapjunk bele! Kicsit hosszabb szveges rszek kvetkeznek, ajnlom a sorrendben trtno haladst, ezt gy tehetjk meg, hogy egy-egy rsz utn a 'tovbb >>'-ra kattintunk, illetve a focm alatt lvo lehetosgek kzl vlasztva juthatunk el a kvnt tmhoz. Akkor teht: AZ ELSO LPSEK A kutyatarts akkor igazn rm mind a kutynak, mind a gazdnak, ha ki tudjuk bontakoztatni mindazokat a kpessgeket, melyeket kutynk genetikailag rklt - termszetesen ki mit engedhet meg magnak idoben s anyagilag. Nem minden retrieverbol lesz aktvan s rendszeresen dolgoz munkakutya, de ebnk mr attl jobban fogja magt rezni, ha foglalkozunk vele, sot, ez egy retrievernek egyenesen ltfelttel! <../images/pocsolya1.jpg> <../images/pocsolya1.jpg>Egyszeru hzi kedvencnket is meg lehet tantani a trsas egyttls minimlis szablyaira. Anlkl stltathatjuk az utcn, hogy az rokba rntana minket egy macska vagy egy msik kutya lttn s btran elmehetnk vele vendgsgbe, nem kell szgyenkezznk, hogy a kutyus fkezhetetlenl rohangl a laksban, feldnti a kis gyerekeket s mindent sszepiszkt. Ez a kpzs alapfoka, a szocializci s a nevels. A kpzs az a clirnyos tevkenysg, amikor kutynkat megtantjuk mindarra, amit egy adott tevkenysg sorn elvrunk tole (vadszat, vakvezets, gyerekekkel vgzett terpis vagy fejleszto munka). Ez komoly, vekig tart, nagy kitartst s kvetkezetessget ignylo feladat, mind a kikpzo szemly, mind a kutya szmra, de a vele jr rm, hogy a kutym velem dolgozik, a kommunikci ember s az llat kztt kialakul magas foka, az elrt eredmnyek mind-mind tovbblpsre inspirlnak. Nevels, szocializci <../images/hevereszes.jpg> <../images/hevereszes.jpg>A kiskutya kpzse a szocializcival s a nevelssel kezdodik, mindjrt aznap, amikor testvreitol elhozzuk. Felttlenl legyen otthon sajt helye, akr egy pokrc vagy egy kosr a laksban, mg jobb egy szoba-kennel (replos szlltdoboz), amit akr utazshoz az autba is berakhatunk, akr az udvaron a sajt kutyahza. Ha tudunk, hozzunk el a tenysztotol egy megszokott jtkot, vagy a rgi vackrl egy rongydarabot, hiszen szegnyt elhozzuk a falkbl, ahova eddig tartozott, egy ismeretlen, idegen helyre. A vackn soha ne bntsuk a kutyt! Amikor nem tudunk r figyelni, legjobb a helyre parancsolni, esetleg bezrni a szoba-kennelbe, de csak azutn, hogy megetettk, megitattuk s megfeleloen kiszaladglhatta magt a szabadban. Ha nincs szoba-kennelnk, a kosarhoz is kikthetjk egy przzal, azonban vigyzzunk, nehogy felakaszthassa magt! Ha ilyenkor vonyt, ugat, gyet sem kell vetni r, ltalban az a kutya szokik r az ilyen hisztizsre, amelyikre ilyenkor odafigyelnek, tbbszr rszlnak, foglalkoznak vele, esetleg a vgn mg el is ri, amit akart: elengedik. Ha kvetkezetesek vagyunk hamar megtanulja, hogy vannak idoszakok, amikor nyugton, egy helyben kell pihennie. Hogy kennelben tartsd-e kedvencedet vagy laksban, itt tallsz rveket: Az elso hten ne nagyon macerljuk a kutyust, szltsuk gyakran a nevn, hogy tanulja, hvjuk gyakran magunkhoz, legynk vele kedvesek, kiss mg elnzoek, azonban amit nem akarunk, azt ne engedjk meg neki (bokk harapdlsa, nadrgszrak cinclsa, macska kergetse ...). Ekkor mg elegendo egy-egy kemnyebben kimondott NEM, mikzben a kiskutyt gyengden, de hatrozottan, esetleg egy-kt legyintssel eltancsoljuk a nem kvnt tevkenysgtol. Retrievert soha ne btortalantsunk el, ha a szjban szeretne cipelni klnfle dolgokat, mert ksobb okoz meglepetst, ha a kpzs kezdetn nem szvesen fog apportrozni. Inkbb jelljnk ki szmra egy-kt dolgot, amit hurcolszhat (rgi borcipo, kesztyu), s ha nem kvnt dolgot kezdene cipelgetni, egy ERESZD-del vegyk ki a szjbl s cserljk ki a neki sznt darabra TIED jelszval. Soha ne hagyjunk elrheto kzelsgben szivacsot, hungarocellt, mert ezek sztrgva a blben elakadnak s a kiskutya pusztulst okozhatjk. Lehetoleg az elektromos kbeleket se hagyjuk jl lthat, hozzfrheto helyen s idejekorn dertsk fel s "hatstalantsuk" laksunk egyb veszlyforrsait is! Ez a szobatisztasg tanulsnak idoszaka is. Knnyebb a kertben nevelkedett kiskutykkal, akik mr megtanultk, hov kell piszktani, hogy a sajt vackukat tisztn tartsk. A szobatisztasgra szoktatsnl arra gyeljnk, hogy amint a kiskutya felbred, illetve minden tkezs utn, rgtn vigyk ki a szabadba. Dicsrjk meg alaposan, amikor elvgzi kinn a dolgt! Ha vletlenl a laksban sikerlne ez, igyekezznk mg kzben elcspni a dolgot, s rosszallsunkat kifejezve vigyk ki az ebet a kertbe, szabadba, ahol a folytatst nagyon megdicsrjk, a kutyust dolga vgeztvel megsimogatjuk. Legyenek ezek a dicsretek kiss tlzak, hiszen a kutyus mg nem tud a nyelvnkn, csak az eltlzott hangslyokbl, gesztusokbl klnbzteti meg helyes s helytelen cselekedeteit. Soha ne nyomkodjuk a kiskutya orrt a sajt piszkba, ez nemcsak gusztustalan, de ettol nem lesz hamarabb szobatiszta a kutyus! <../images/arkapici2.jpg> <../images/arkapici2.jpg>Amint az oltsokat megkapta, vigyk gyakran stlni, ha a nevt megtanulta, idegen krnyezetbe, idegen emberek, kutyk kz. A sta mindig przon trtnjen, csak olyan helyen vegyk le rla, ahol biztonsgosan szaladglhat. Sta kzben megtanulja, mire szolgl a prz, hogyan kell przon viselkedni. Ha hz, kis rntsokkal prbljuk errol leszoktatni, ha lemaradozik, foleg ha lel s nem akar egy tapodtat sem tovbb menni, ne hzgljuk, inkbb menjnk vissza hozz, sok biztatssal, simogatssal prbljuk meg rvenni a tovbbhaladsra. Hatrozott, de kedves viselkedsnkkel a kiskutyt hamar meg lehet tantani a rendes viselkedsre przon, ekkor a kiskutynak mg nem kell szablyosan lb mellett haladnia, ez sokkal ksobbi „tananyag”. Ha elengedjk a klykt szabadon szaladglni, gyeljnk, hogy ne legyen a kzelben forgalmas fot, ahov kiszaladhat. Ilyen kis korban a klyk mg nagyon figyel rnk, alig megy el a lbunk mellol, prbljuk meg ezt a figyelmet fenntartani gy, hogy gyakran vltunk irnyt sta kzben anlkl, hogy szlnnk neki (de azrt ne tunjnk el a szeme elol!), amikor ppen nhny mter tvolsgban van s rnk nz, lpjnk be egy bokor vagy fa mg s onnan folytassuk a stt. rjk el, hogy a kutya figyeljen rnk, s ne neknk kelljen r figyelni, szlongatni, csalogatni, ha msfel szeretnnk menni. Kifejezo testmozdulatokbl a klyk hamar megtanulja, hogy merre szndkozunk tovbb haladni, s ha mindig kiszmthatatlanok maradunk, figyelni fog, nehogy szem elol vesztsen minket. Ezt a figyelemfenntart folyamatot el kell kezdennk lehetoleg mr akkor, amikor a klyk hozznk kerl, mert ksobb mr sokkal btrabban eltvolodik tolnk, nehezebb lesz kialaktani a "gazdra figyelst". Szoktassuk hozz mielobb az autzshoz is, ennek megknnytshez itt tallsz tippeket: Otthon szoktassuk hamar hozz, hogy hol a helye a falkban. Mr a kezdet kezdetn akadlyozzuk meg, hogy elsoknt rohanjon ki a kinyl ajtkon, kapukon - sot, o maradjon a vgre! A csaldi falkban az o helye az utols, ha ezt korn megszokja, ksobb is kevesebb konfliktusunk lesz vele! Ne engedjk meg neki az asztalnl kunyerlst, parancsoljuk a helyre, mert ksobb nagyon kellemetlen a mr asztallapig felro kutya, amint fejt lnkbe tve nylazza ssze ruhinkat, esetleg alulrl nyalogatja a tnyrt, vagy akr felnyl az asztalra egy-egy falatrt. Ehhez termszetesen az is hozztartozik, hogy az asztalrl nem etetjk a kutyt! Foleg nagymamkat nehz erre rvenni, de megri! Nehz tma a felugrls, sok knyvben olvashatjuk, hogy ilyenkor lpjnk r a kiskutya hts lbra, azonban ez veszlyes lehet egy 90 kils eroteljes frfi s egy 3-5 kils klykkutya viszonylatban! A gyerekek sem rzik meg pontosan, hogy hol a hatr a tapossban, a kiskutyalbak pedig knnyen roppannak. A legknnyebb mdszer, hogy orrnl fogva tenyernkkel eltoljuk, ksobb pedig, amikor kicsit nagyobb, egy jl irnyzott mozdulattal elkaszljuk hts lbait, nekem ez nagyon bevlt! Jtsszunk a klykkel sokat, amennyit csak idonk engedi! Ha ksobb kpezni akarjuk, az apport-gyakorlatokat mr most elkezdhetjk vele, meg fogunk lepodni, mennyire partner ebben. Egy megcsomzott zoknival, brmilyen, ltala is szeretett trggyal, vagy egy gynevezett klyk-dummy-val elkezdhetjk akr a laksban is a jtkot. Eloszr alaposan felingereljk a klykt, hzgljuk elotte jobbra-balra a trgyat, majd, amikor mr majd megorl, hogy megkaparintsa, jl lthatan eldobjuk neki. Amint megfogta, nagy lelkesedssel, htrlva csalogatjuk magunkhoz. Mg hatsosabb mdszer, ha lelnk a fldre, akkor szinte magtl rohan hozznk s a dummy-val egytt a nyakunkba ugrl! Ha odart hozznk, a dummyval a szjban alaposan megdicsrjk, majd a szjbl kivve a trgyat azonnal folytatjuk a jtkot! Ez nagyon fontos, nehogy az maradjon meg a kis fejben, hogy ha visszaviszem a zskmnyomat, elveszik tolem s vge a jtknak! Szerencss viszont, ha a kzs jtkra sznt trgyat a legvgn elvesszk tole, nem hagyjuk ott neki rgcslni, hurcolszni, gy hamar megtanulja a munka trgyai s az egyb holmik kztti klnbsget. Hamarosan szrevesszk, hogy mennyire rl, amikor megltja keznkben azt a trgyat, ami a kzs jtkot gri neki! Ez ksobb fizetodik ki nagyon, amikor vilgosan meg tudja majd klnbztetni a rgcslhat fadarabot az apportmunkban hasznlt trgyaktl (dummy) illetve a vadtl (fcn, kacsa, nyl). Soha ne jtsszunk a retriever klykkel hzglsdit, ez ksobb, ha vadszatra szeretnnk hasznlni, kemnyszjsgot okozhat, nem beszlve arrl, hogy elferdtheti a klyk ppen kibj vgleges fogait. A szocializci, nevels idoszakban a kiskutya megtanulja a szobatisztasgot, a nevt, hogy jjjn, amikor hvjk s nyugton maradjon, amikor nem tudnak vele foglalkozni. A kvetkezo lps a tanulsban a klyk-kpzs, avagy kutyaovi. ALAPKPZS - ALAPELVEK <../images/munka1.jpg> <../images/munka1.jpg>A retriever munka - a fegyelmen tl - alapvetoen az albbi tevkenysgekbol ll: jellses elhozs, elhozs irnytssal, lgszimatos keress, vonszalkmunka. A vzi munka tulajdonkppen csak nehzsge miatt kpvisel nll kategrit. Alapelv, hogy amg a kutya szrazfldn nem vgzi tkletesen a feladatot, ne kezdjk el azt vzben gyakorolni, mert ott nem ll mdunkban korriglni! Kevesebbet is tudunk egy kezdo kutynak segteni a vzben, mint egy erdei-mezei munknl. Amit ezeken az oldalakon lerunk, s amit a kikpzok mondanak, az a teljes kutyallomnyhoz kpest csak tredk tapasztalatokon alapul - brmilyen rgen kutyzik is valaki, brmikor szembekerlhet olyan problmval, amit az adott kutynl nem tud megoldani. Minden kutya egy kln egynisg, ezrt a gazdnak meg kell tanulnia "olvasni" a kutyjt, ki kell ismernie annak egynisgt, szoksait, gyengit, erossgeit s ennek megfeleloen alaktania kpzsi mdszereit, a kpzs felptst. Meg kell tanulnunk kommuniklni kutynkkal, hogy eredmnyesen egyttmukdhessnk. Legynk trelmesek! A kutya nem rti meg trelmetlensgnket, ha igazsgtalanul bntetjk, hnapok munkjt sprhetjk el nhny ingerlt pillanat miatt. Eloszr mindig gyozodjnk meg arrl, hogy a kutya rti-e, amit krnk tole, tesz-e erofesztst, hogy megoldja a feladatot, vagy szndkosan ellenkezik. Bntetni csak ekkor szabad, sot, ekkor kell is! A bntets kutytl s hibtl is fgg. Nha elg egy hatrozott NEM, vagy MIT CSINLSZ?!, vagy egy haragos morgs (bizony, ebbol sokat rtenek a kutyk, prbljuk ki!). Mskor egy eroteljesebb przrnts, esetleg slyosabb esetben legyints vagy fenken billents, klyknek eros bntets a nyakbornl trtno megrzs-cibls. rzkenyebb kutynl gyakran egy csnya pillants felr egy dominns kan kutya fldre dntsvel, sot! Vigyzzunk az rzkeny kutykkal, mert hamar megsrtodnek, s ha ezt kvetoen folyton engesztelni prbljuk, hamar kihasznlja gyengesgnket, s o fog zsarolni bennnket! Nagyon fontos a kutya megdicsrse, ha valamit jl csinl! A feladat vgzse kzben biztassuk, s a jl elvgzett feladat vgn alaposan dicsrjk meg, szval s simogatssal is! Minl nehezebb a feladat, annl lelkesebben dicsrjk, akr nagy huht is csaphatunk egy jl megoldott nehz feladat utn. Minl idosebb a kutya, annl kevesebbet dicsrgetjk, akkor a munka maga a jutalom, esetleg egy halk "Jl van"-nal, vagy "gyes"-sel nyugtzhatunk egy szp megoldst! A lassbb, kevesebb kedvvel dolgoz kutykat hangosabban s szles, nagy simogatsokkal lelkestjk, a hevesebb vrmrskletut halkan, nyugodt simogatssal nyugtatjuk le a feladat utn. Rossz feladatmegoldsnl soha nem dicsrjk meg a kutyt ("nem azt csinlta, amit krtem, de legalbb visszajtt"), nem is szidjuk meg utna az ebet, mert ezt nem rti, hanem a feladat megoldsa kzben korriglunk. Ha olyan szerencssek vagyunk, hogy a klyk kzbe apportroz, soha nem akkor dicsrjk meg, amikor elvesszk tole a trgyat, hanem amikor mg fogja - nehogy azt higgye, hogy az eleresztst djazzuk! Legynk kvetkezetesek s hatrozottak. A kutya az ismtlsekbol tanul, teht egy adott feladatra mindig ugyanazt a parancsszt s mozdulatokat hasznljuk, beszljnk nagyon keveset, a parancsszavak legyenek rvidek, hatrozottak. Legjobb, ha vesznk egy kutyaspot, akkor eslynk sincs r, hogy monolgokat mondjunk ebnknek, hiszen tele van a sznk... A NEM mindig nem legyen, az igen pedig igen. Ha csak egy kicsit rosszalkodik, az nem lehet enyhe NEM. A fiatal kutya csak a fekete s fehr helyzeteket rti - nem tudja kiszmolni, hogy ma hnyadik L-nl vesztjk el a trelmnket. Ezrt aztn mindjrt az elso parancssznl kveteljk meg a vgrehajtst, gy nem adunk mdot r, hogy kiprbljon bennnket. <../images/prok.jpg> <../images/prok.jpg> A kpzs eredmnyessgnek ngy meghatroz tnyezoje a kpzo tehetsge s tapasztalatai, az alkalmazott mdszer, a rfordtott ido s erofeszts, valamint a rendelkezsre ll krlmnyek (fldrajzi krnyezet, rendelkezsre ll eszkzk, vad, segtok). Ha valamelyikbol kevs van, a msik ketto ellenslyozhatja bizonyos mrtkig! Szerezznk minl tbb tapasztalatot! Nzzk meg ms kutysok kpzsi mdszereit, olvassunk szakirodalmat, menjnk el versenyekre, ismerkedjnk meg eredmnyes munkakutysokkal s beszlgessnk velk a kutyval val munkjukrl, krjnk tancsot, ha problmnk van! A sok sszegyujttt informcibl knnyebb kialaktani a szmunkra s kutynk szmra is megfelelo mdszereket, s szmos trkkt tanulhatunk el! Csak azt higgyk el, amit ltunk! Ha egy kutya munkja igazolni ltszik gazdja mdszert, akkor azt mr felvehetjk tapasztalataink kz. Aki legendkat mesl sajt bombabiztos kpzsi mdszereirol s szuper kutyirl, de ltni mg egyet sem lttunk kzlk munka kzben, azt hallgassuk meg, s vljunk el bartsgban tole... Ha valban belefogunk kutynk kpzsbe, a csaldtagokat is vegyk r, hogy segtsk munknkat! Amit mi nem engednk meg a kutynak, ok se tegyk, mert egyrszt alssk tekintlynket, msrszt a kutya nem tudja magt mihez tartani. <../images/jatek1.jpg> <../images/jatek1.jpg>A napi trninget mindig kipihent kutyval kezdjk meg. Elotte ne jtsszon rkig a gyerekekkel, ms kutykkal, mert lehet, hogy fizikailag mg teljesen fitt lesz, de koncentrlni mr nem fog tudni! A jtkot, kimerto trt hagyjuk a kpzs utnra. Klykkutyval mindig egyedl gyakoroljunk! A msik kutyt addig tegyk be az autba, vagy ha nyugodt, fektessk el valahol, hogy ne zavarja a klyk koncentrlst, ne szedje el elole az apportot! A napi kpzsi ido tbb rvid rszbol lljon, lazt peridusokkal. Kpzs elott midig engedjk meg a kutynak, hogy elvgezze a dolgt, kilaztsa magt az otthoni fekvs utn (ez kb. 5-10 perc). Ezutn jn az elso gyakorlsi rsz (5-10 perc) majd ismt 5-10 perc lazts. Ismt 5-10 perc gyakorls kvetkezik, majd levezeto sta. Klyknek, valamint meleg idoben, foleg kevss energikus kutyknak, ennl kevesebb is elg, "prgos" ebeknek s tlen beiktathatunk mg 5-10 percnyi gyakorlst. Vltogassuk a feladatokat, ne untassuk a kutyt fl rn keresztl ugyanazzal a gyakorlattal, mert csak egyre tbbet fog hibzni. Minden egyes nap kpzsi feladatait meg kell tervezni az elozo napok, hetek munkja alapjn, s a kpzs vgeztvel ki kell rtkelni az aznapi feladatokat s azok megoldst - kutynk hibzsait s sajt mellfogsainkat (ez a nehezebb!). Ennek alapjn ptheto fel ill. mdosthat a kvetkezo napok, hetek munkja. Fokozottan ll ez akkor, ha versenykutyt kvnunk kpezni: itt csak szilrd alapokra lehet ptkezni, s lassabban is lehet haladni, mint mondjuk egy vadszkutya kikpzsnl. Ha egy feladat tl nehz a kutynak, ne eroltessk, de ne is engedjnk a kvetelmnybol - inkbb knnytsnk a feladaton. A kpzst minden alkalommal pozitv lmnnyel zrjuk a kutya szmra, egy olyan gyakorlattal, mely biztosan sikert hoz szmra. Tartsunk egyenslyt a kpzs sorn! Ha az egyik tpus feladatot tl sokat gyakoroljuk, az a msik rovsra megy (pl. irnyts - lgszimatos keress: az egyik teljes kontrollt, a msik nll munkt kvn). Vgl egy "mintasta": szaladgls, dolga-vgzs (5-10 perc) irnytsi gyakorlat segtovel (5-10 perc) szaladgls, gyakori irnyvltsokkal (5 perc) egyes, vagy kettos jells (5-10 perc) stabilitsi gyakorlat segtovel (5 perc) lgszimatos keress elozoleg eldugott dummyk utn - levezetsnek (5 perc) sta przon, "lbhoz" gyakorlatok (10 perc) levezeto sta, kontroll alatt, esetleg jtk ms kutykkal. sszesen: 40-55 perc, idonktol, kedvnktol fggoen, s ne feledjk, hogy ennyi kzs foglalatossgra mg a kertben tartott kutyknak is szksgk van! A KPZS ESZKZEI Spjelek E-collar Ma mr a retriever kpzs is olyan magas szinten van, hogy kis tlzssal nll szakmnak vagy tudomnynak is mondhatnnk, ennek megfeleloen komoly eszkz arzenl ll a profi trnerek szolglatra. Ennek bizonysga az egyik legkomolyabb amerikai vadsz-retriever internetes ruhz 650 (!) oldalas on-line katalgusa. Az eszkzk clja, hogy segtsk a kikpzssel foglalkozk munkjt, hogy minl hatkonyabban tudjanak az adott feladatokra koncentrlni. Sajnos az itt lert eszkzk nagy rsze Magyarorszgon nem szerezheto be, de az elmlt idoszakban sikerlt kiptennk azokat a csatornkat, melyeken keresztl a legfontosabb dolgokat megszerezhettk. Prz Sp Dummy Dummy-kilvo Teniszlabda s teniszto Madr (lo s dg) Madrkilvo Elektromos nyakrv (E-collar) Hasznos kiegsztok: Ad-vevo (Walkie-talkie) Dummy tska Egy megfelelo przzal s egy-kt dummy-val mr el tudjuk kezdeni a kikpzst, de a folyamatos fejlodshez szinte biztos, hogy elobb-utbb mindenre szksgnk lesz. Nzzk sorban, melyek is ezek. Prz <../images/leash1.jpg> <../images/leash1.jpg>Retrieverek esetben legtbbszr olyan przt hasznlunk, melynek vge egy karikn tbjtatva hurkot kpez, gy egyben ez a nyakrv is. Ezt a przt mr egsz fiatal kortl hasznlhatjuk, gy megkmljk magunkat a ksobbi eroteljes hzstl s rngatstl. Fiatal kutyk kpzsnl gyakran rajtuk szoktuk hagyni a przt vagy hossz (akr 10-20 mter hossz) vezetket, ez esetben ne hasznljunk fojtnyakrvet! Kituno hossz vezetket kszthetnk vkony hegymsz ktlbol, ez knnyu s nehezebben gubancoldik, mint a madzag. Ksobb vrcsapzsnl is jl hasznlhatjuk. Olyan helyen, ahol a prz knnyen felakadhat (suru bozt), s vzben soha ne hagyjunk a kutyn se przt, se nyakrvet! Hossz vezetken levo kutyn a nyakrv soha ne legyen folyt! A prz a kpzs folyamn egszen vkony legyen, ksobb, ha mr kikpzett kutynk van, ezt lecserlhetjk egy szmunkra is knyelmesebb vastagabbra. Ha olyan kifejlett kutya kpzsbe kezdnk, amelyik nagyon ‘menos’, akkor jl jhet az egysoros lnc fojtnyakrv, de ha idoben kezdjk a foglalkozst, akkor erre nem lesz szksgnk. Sp <../images/whistle31.jpg> <../images/whistle31.jpg>Magyarorszgon szinte egszen napjainkig szarubl vagy muanyagbl kszlt ktoldal vadszkutya spot (a kpen jobb oldalon) hasznltk, illetve hasznljk legtbben mg most is. Ennek jellemzoje, hogy mindkt vgn lehet fjni, egyik oldaln trillz hangot ad, a msik fele pedig folytonos, magasabb hangon szl. (ezt a spot vizsla-spnak is nevezik) Az Angliban s Eurpa legtbb orszgban elterjedt ACME 210 1/2 jelu sp (a kpen bal oldalon) ezzel szemben csak egyoldal, folyamatos, magas hang kiadsra kpes. Ezt a spot hasznlom n magam is, a spjelekrol mshol rszletesen lehet olvasni. Az amerikai Field Trial versenyzok tbbsge az un. Roy Gonia spot hasznlja, s br ez is csak egy oldalas, sokkal hangosabb mint az ACME 210 1/2 jelu. Ennek oka az ottani versenyformbl addik. (errol a versenyek fejezetben olvashattok). Ez a sp rnzsre s hangra is leginkbb egy futballbr spjhoz hasonlthat, de ha valaki versenyezni is akar Eurpban, akkor inkbb ne hasznlja ezt, mert az angol brk kztudottan nem szeretik hangossga miatt. A spjelekrol s azok tantsrl itt olvashatsz bovebben: Dummy <../images/dummy21.jpg> <../images/dummy21.jpg>Taln a legfontosabb eszkze a kpzsnek a dummy. Ez maga az apporttrgy, mellyel az elhozsokat gyakoroljuk. Legtbbszr 500 grammos vszon dummy-t hasznlunk, de termszetesen van ennl kisebb, fiatal kutyk szmra (klyk dummy) s nagyobb is. A dummy lehet jl lthat fehr, zld vagy a kutyk szmra szinte lthatatlan piros. Anyaguk tbbnyire eros vszon, tmtsk kzepesen kemny, vgkn pedig egy rvid madzag van, melynl fogva lnyegesen knnyebben tudjuk akr messzire is eldobni. <../images/hallmark1.jpg> <../images/hallmark1.jpg>Sokan gy vlekednek, hogy felesleges dummy-ra pnzt kiadni, amikor egy hasonl mretu fadarabra nhny fcntollat ktve vagy nylszort tekerve ugyanazt a hatst el lehet rni. Ennek nmileg ellentmond az tny, melyet sok fiatal kutynl megfigyeltek, hogy a kemny trgyak - mint <../images/duck.jpg> <../images/duck.jpg>amilyenek a fadarabok is- rgsra ksztetik a kutyt, mely klnsen retrieverek esetben ksobb sok problmt okozhat. A dummy szik a vzen, gy vzi apportrozsra is kivlan alkalmas, br gyrtanak kifejezetten vzi-dummy-t is, mely puha muanyagbl kszl. Dummy kilvo (dummy-launcher) A dummy-launcher egy olyan szerkezet, mely .22-es lvedk berobbantsval kilvi a rdra felhzott kis mretu fehr vagy piros sznu dummy-t. Attl fggoen, hogy milyen lvedket hasznlunk (gyenge-kzepes-eros), azt akr tbb mint szz mterre is kiloheti. Nagy elonye, hogy a launcher elstsekor a lvs hangja is hallatszik s a nagy tvolsg segt megelozni, hogy kutynk belljon egy bizonyos tvolsgra (dobs tvolsg), mg ha legtbbszr segto nlkl is kell gyakorolnunk. A kilvo brli azt mondjk, hogy nem valszeru, hogy a kilvo hangja a puskt imitlja, mert a valdi puskbl nem jn ki soha a madr (mint esetnkben a dummy), amit a kutynak be kell hoznia. Ennek ellenre mg nem hallottam egy olyan dummy-launcher-rel kpzett kutyrl sem, amely a vadszaton csak a puskt nzte volna, vrva, hogy kiessen belole a madr! Teniszlabda s teniszto Angol kpzok eloszeretettel hasznljk ezt a praktikus s olcs eszkzt. Mivel a labda kicsi s zld, mr gyenge aljnvnyzetben is komoly munka megtallni, kivlan fejleszti a kutya orrhasznlatt, radsul megtantja mlyre tartott orral keresni, hiszen a kis labdt mskpp nem tallja meg! Az elgurul labda pedig a csapzsra vezeti r a kutyt. A tenisztovel egy kis rutint szerezve komoly tvolsgokra juttathatjuk el a labdt, gy hossz jellseket is tudunk gyakorolni, ha nincs is segtonk. Radsul, mivel a replo teniszlabda hatalmas inger, alkalmas a stabilits gyekorlsra is - csak legynk elg szemflesek, hogy meg tudjuk elozni a kutya kiugrst! Ha nem vagyunk biztosak benne, inkbb hagyjuk rajta a przt s tapossunk a vgre! Sokan kifogsoljk a teniszlabdban, hogy megtantja a kutyt az ldzsre. Csak akkor, ha megengedjk neki! Ha csak parancsra indulhat el, eszbe sem fog jutni teniszlabdt hajkurszni. Ha szrevesszk, hogy kutynk eloszeretettel rgcslja, "pumplja" visszahozs kzben a labdt, ne hasznljuk tl gyakran! Madarak Br a kpzsek sorn legtbbszr dummy-kat hasznlunk, nem veszthetjk szem elol, hogy vgso clunk vadszkutyk kpzse, akik madarakat fognak behozni. Teht a megfelelo kpzettsgi szint elrsekor egyre tbbet kell madarakkal dolgoznunk. Ezeket sem knnyu beszerezni, mi az idosebb kutyinkkal vadszatokra jrunk madarat sszeszedni, ezrt a munkrt alkalmanknt 3-4 fcn vagy kacsa jr. Esetleg a helyi vadsztrsasgnl lehet krni 1-2 elhullott tenysztett madarat, ha foglalkoznak ilyesmivel. Madrkilvo (Bird Launcher) <../images/birdlaun1.jpg> <../images/birdlaun1.jpg>Ahogyan neve is mutatja, ez egy olyan szerkezet, melyben az lo vagy dg madarat el lehet helyezni, majd azt manulisan vagy tvirnytssal kinyitva felreplo madarat tudunk imitlni, ezltal tesztelve kutynk stabilitst vagy jellokpessgt. Termszetesen a madr helyett hasznlhatunk dummy-t is, melyet a kiolds utn a szerkezet ruginak segtsgvel 6-8 mter magasra tud feldobni. A madrkilvoknek szmos fajtja ltezik: az egyszeru zsinrral mukdtethetotol a tvirnyts, tbb lvetuig, mely kiolds utn puskalvshez hasonl hangot is ad. Termszetesen a klnbsg az rakban is megmutatkozik: jelenleg a madrkilvok ra 50 s 500 dollr kztt mozog. Elektromos nyakrv (E-collar) <../images/triton11.jpg> <../images/triton11.jpg>Sok profi trner szerint a leghasznosabb kpzsi eszkz, msok szerint aki a kutyjt szereti ilyenre mg csak nem is gondol. Egyes orszgokban tiltjk a hasznlatt, mshol a legnevesebb szaklapok ajnljk s kzlnek folyamatosan rsokat pozitv hatsairl. <../images/tritoni1.jpg> <../images/tritoni1.jpg>Lehet szeretni vagy nem szeretni, egy biztos: gy tlkezni rla, hogy ne ismernnk pontosan mukdst s hasznlhatsgnak krlmnyeit, felelotlensg! Ez viszont nagyobb llegzetvtelu dolog, semmint hogy pr sorban lerendezzem, gy erre egy kln fejezetet szeretnk fordtani. Az elektromos nyakrvrol s annak hasznlatrl itt olvashatsz bovebben: Tovbbi hasznos kiegsztok Dummy tska Br vannak specilis (leginkbb tarisznyhoz hasonlt) dummy tskk, tulajdonkppen mindegy, miben visszk a dummy-kat. Az viszont, hogy tskra szksgnk lesz, szinte biztos, hiszen a kpzsek elorehaladtval egyre tbb eszkzt kell magunkkal hordani. (Ad-vevo) Walkie-talkie A kutya vezetoje s a segtok kztt gyakran nagy tvolsg van, gy kommunikcijuk kivl segtoje lehet a kis ad-vevo, mely ltal gy tudunk beszlgetni, hogy azzal a kutya munkjt nem zavarjuk. Klnsen hasznos ez pldul, amikor olyan fedett helyen dolgozunk, ahol a vezeto mr nem vagy nem jl ltja a kutyt (pl. egy hossz irnytsos feladatnl). Az elektromos nyakrv s a kutyakikpzs egyttes hallatn sokan sszerncoljk homlokukat s gyakran hangot is adnak nemtetszsknek. A vlemnyek idonknt egszen a vgletekig elmennek, hallottam mr olyat is, hogy "aki a kutyjt szereti, az ilyet nem tesz r". Termszetesen nem kvnom senkire reroltetni vlemnyemet, de abban bizonyra mindannyian egyetrtnk, hogy vlemnyezni csak olyan dolgot lehet, melyet alaposan ismernk is. Sajnlatos mdon, az ellentbor szinte kivtel nlkl olyanokbl ll, akik sosem, vagy csak nagyon felletesen tallkoztak mg az elektromos nyakrv hasznlatval. De honnan is szrmazik vajon ez a gyakran megmagyarzhatatlan ellenszenv? Elsodlegesen taln magbl a nvbol: elektromos ramot vezetnk egy nyakrvn keresztl egy lolny testbe! Ht, ez valban elg durvn hangzik. Nem kizrt, hogy ellenrzseinket hallott vagy ltott negatv pldk is erostik: a kutya nem akart a spra megllni, ezrt a trner rnyomott egy kemnyet, mire szerencstlen pra ngy lbbal a levegobe ugrott hangos vonyts ksretben, majd ha lehet mg gyorsabban prblt eliszkolni arrl a helyrol, ahol a kellemetlen lmnyben volt rsze. Nem kvnom cfolni a tnyt: sajnos a legkivlbb tallmnyok is szrnyuek lehetnek, ha rossz (nem hozzrto) kezekbe kerlnek (gondoljunk csak a tudsok s a hadvezets kapcsolatra). Mindezek ellenre furcsa, hogy nmelyik orszg, amely trvnyben tiltja az elektromos nyakrv hasznlatt (pl. Ausztria) oly termszetesen s eloszeretettel alkalmazza a 'villnypsztort' llatai kordban tartsra. Nem egyszer lttunk ilyet mg a kutyakennel krl is, mely az sst s az ugrlst hivatott megakadlyozni. Ebben mi a logika? Szerintem semmi… Az elektromos nyakrv trtnete nhny vtizedre vezetheto vissza, s az utbbi 8-10 v hatalmas technikai fejlodst hozott az eszkzk s az alkalmazott kpzsi mdszerek tern. Ennek eredmnyeknt elmondhat, hogy ma mr Amerikban a retriversportok legrangosabbjnak szmt Field Trial versenyek legjobbjai szinte kivtel nlkl elektromos nyakrv segtsgvel lettek kpezve. E mellett persze az egyb kutyasportokban is jelentos szerepet kapott, mely ksznheto azon elonyeinek, mely szinte semmilyen ms mdon nem utnozhat. Mire val? <../images/kacsagyaksi2.jpg> <../images/kacsagyaksi2.jpg>Mielott belevgunk a tma rszletezsbe, felteszek egy krdst, amely taln segt rmutatni, hogy milyen helyzetekben kap klnsen nagy jelentosget az e-nyakrv: kutynknak megtantottuk szrazfldn az irnytst, s mr vzbol is apportrozunk vele. m mit csinlunk, ha egy feladat sorn a vzparttl j 50 mterre kutynkat balra, a nylt vzen fekvo lott kacsa fel szeretnnk irnytani, m o a parancsot megtagadva jobbra, a nd fel kezd szni, feltehetoen ms, szmra vonz szagok hatsra. Szval mit tudunk tenni? Kiablhatunk, spolhatunk, de ha kutynk rjn, hogy igazbl tehetetlenek vagyunk, akkor az idok folyamn engedetlensge a vzben csak fokozdni fog, s idovel odig juthatunk, hogy a parttl 5 mterre minden kapcsolatunk megszakad a kutyval. Ezzel szemben elektromos nyakrv hasznlata esetn (megfelelo elokpzs utn termszetesen) amikor jobbra indul, adunk neki egy megllt parancsot. Ha megll, de irnybakldo parancsunkat ezutn sem veszi fel (teht ezzel mintegy megbizonyosodtunk, hogy szndkosan tagadja meg a mr megtanult parancsot) akkor egy megfelelo erossgu elektromos stimulcit kldnk, mintegy tudatva, hogy fggetlenl a tvolsgtl s a vztol, a 'keznk gy is elr hozz'. Ezutn megismteljk a szmra mr ismert irnytsi parancsot, melyet szinte biztos, hogy teljesteni fog. Kiss leegyszerustve gy is mondhatnnk, az elektromos nyakrv nem ms, mint egy msfl kilomter hossz, lthatatlan prz. A kpeken jl ltszik, hogy a kutyk nem lg fejjel-farokkal dolgoznak, hanem a munkra koncentrlnak s nem az ramtstol rettegnek. Nem krdses, hogy a kutyakikpzs sorn a dicsret s a dorgls klnbzo fokozataival prblunk elorehaladni. Az sem vitathat, hogy az idozts kulcsfontossg. m ha kutynk 10-20 mternl messzebb van, gyakran szinte lehetetlen a hagyomnyos eszkzkkel azon nyomban fellpni nemkvnatos cselekedeteivel szemben. Az elektromos nyakrv nem egy kpzsi mdszer, hanem egy kpzsi eszkz! Vagyis ha a mdszernk nem j, akkor a nyakrv sem fog megoldst jelenteni szmunkra. Megfeleloen felptett s nagyon kvetkezetesen betartatott mdszer esetn nem felttlen szksges az elektromos nyakrv hasznlata, m ekkor bizonyos feladatokra tbb idot kell sznnunk s el kell fogadnunk, hogy a magasszintu kpzs sorn szembetallkozhatunk olyan szitucikkal, ahol mr nem tudjuk majd kutynkat korriglni. Mielott vadul elkezdennk nyomkodni a nyakrv tvirnytjn tallhat gombokat, meg kell rtennk a nyakrvvel trtno kpzs mechanizmust. Ennek lnyege: Az elektromos nyakrv nem alkalmas parancsok tantsra, csak mr megtantott parancsok biztosabb, gyorsabb, krlmnyektol mentes vgrehajtatsra! Az elektromos nyakrv mukdse Hallottam mr magyar trnertol is, amint gy nyilatkozott: "ebbe a kutyba akr 220-at is vezethetnl, akkor is gy csinlja, ahogy o akarja. Felesleges knldni vele, immuniss vlt a nyakrvre, radsul pontosan tudja mikor van rajta s mikor nincs!". Ht igen, sok minden elhangzott itt, nzzk sorba melyek is ezek: Eloszr is az elektromos stimulci erossge. Nincs kt egyforma ember s nincs kt egyforma kutya sem. A rgi nyakrveken ltalban nem, vagy csak minimlis mrtkben lehetett fokozatot lltani. Ez prosult a trnerek elmletvel, mely szerint a 'menos' kutya csak azt rzi meg ha jl 'odacsapnak' neki, gy rgtn feltettk a legmagasabb fokozatba. A kutyk temperamentuma, menokedve s rzkenysge m korntsem ll ilyen mdon egyenes arnyban. A mai modern nyakrvek (ilyet gyrt az Innotek, a Tritronics s mg egy-kt cg) rendkvl komoly szerkezetek. Sajnos ezek olyannyira nem elterjedtek, hogy tudomsom szerint csak kt ilyen van az orszgban. Az ltalunk hasznlt Tritronics Pro 500-as elektromos nyakrv 5 erossgi szintre llthat, minden szinten lehetosgnk van gyenge (als gomb), kzepes (felso gomb) vagy eros (kt gomb egyszerre) stimullsra. Ez azt jelenti, hogy sszesen 15 erossgi fokozat kzl vlaszthatunk. E mellett egy kapcsolval vlaszthatunk, hogy M - Momentary (pillanatnyi) vagy C - Continous (folyamatos) mdban akarjuk hasznlni azt. M mdban, fggetlenl attl, hogy milyen hosszan tartjuk lenyomva a gombot, csak egy pillanatig stimullja a nyakrv a kutyt, leginkbb ahhoz lehetne hasonltani, mintha megrntannk egy pillanatra a przt. C mdban folyamatosan stimullunk, mindaddig, amg a gombot nyomva tartjuk. Ezt legtbbszr akkor hasznljuk, amikor azt szeretnnk elrni, hogy kutynk megszaktson egy cselekvst s megcsinljon egy msikat. Az erossg megvlasztsnl a legalacsonyabbnl kezdjk s folyamatosan haladunk felfel, figyelve a kutya reakcijt. Goldenem, Bronco, hrmas szint kzepes erossgig (M mdban) szinte semmilyen reakcit nem mutatott, 4-es szint gyenge fokozatn kiss elfordtja a fejt. Ez az a reakci, ami mr elegendo is, hiszen nem <../images/dannifigyel3.jpg> <../images/dannifigyel3.jpg>bntetni, hanem figyelmeztetni akarjuk csak a kutyt. (Ezzel szemben Artr, aki a maga nemben egy rettenetesen makacs, akaratos labrador, mr a 3-as szintet is respektlja!) Termszetesen bizonyos ingergazdag szitucikban egy szinttel feljebb lehet tekerni a kapcsolt, hogy azonos hatst rjnk el, illetve vzben lejjebb kell venni azt. Ha mr itt tartunk, a nyakrv s a tvirnyt is egyarnt vzll, tsll nagyon strapabr szerkezet, mely egy feltltssel tbb tucat kpzs sorn alkalmazhat. (A nyakrv erossgt egybknt mi magunk is kiprbltuk: ujjunkkal lefogva a kt rintkezot volt kzttnk aki 3-as, 4-es erossgig minden komolyabb fjdalomrzet nlkl elviselte). Hiedelmek Trjnk vissza korbbi pldnkhoz: "immuniss vlt a nyakrvre"- mondja a trner. Sajnos szintn gyakori problma a kpzsek sorn, amikor valamit tlzsba visznk. Amikor llandan beszlnk (kiablunk) kutynkhoz, szreveheto, hogy egyre kevsb fog rnk figyelni (nem vletlen, hogy a legjobb trnerek nagyon nyugodt, halkszav emberek). Bizonyos hasonlsg felfedezheto a nyakrv esetben is: ha tl sokszor hasznljuk, elvesztheti a jelentosgt. Kivl amerikai trnerek vlemnye szerint az elso idoszakban 5-6 alkalommal nyomjuk meg a tvirnytt egy-egy kpzs alkalmval! Bizony nehz ezt betartani, amikor ott van a keznkben a 'hatalom', de ha belegondolunk, akkor rjvnk, hogy a kpzs clja, hogy kutynk minl jobb legyen, vagyis hogy minl kevesebbszer kelljen korriglni! Ha megfelelo erossggel s j idoztssel hasznljuk a nyakrvet, akkor kutynk nem szokhat hozz. "Pontosan tudja a kutya mikor van rajta s mikor nincs". Ha kutynk tkletesen jn lb mellett przon, de anlkl kze nincs a lb mellett menshez, akkor valami problma van a kpzs sorn alkalmazott mdszerrel. Ez ugyangy igaz a nyakrves kpzsre is! Elszr is un. dummy-collart hasznlunk. Ez egy slyra s mretre az elektromos nyakrvvel pontosan megegyezo nyakrv - elektronika nlkl. A kpzsek folyamn ezt a nyakrvet mindig feltesszk a kutyra, gy minimum 4-6 hetet gyakorolunk vele gy, hogy lnyegben nem trtnik semmi. Pontosabban nagyon is sok minden, hiszen megszokja a nyakrvet s gy ksobb fel sem merl benne, hogy sszeksse azt az elektromos stimulcival. Msknt: nem fogja sszektni a feladatvgzst azzal, hogy van-e rajta nyakrv vagy sem. Kutym szmra a nyakrv egyet jelent a kzs gyakorlssal, melyet rmmel vgez, gy rmmel turi, hogy felcsatoljam a nyakrvet. Mivel a nyakrves kpzs segtsget ad ahhoz, hogy kutynk ne vegyen fel rossz szoksokat, gy ksobb a nlkl is a kpzseken megtanultak szerint jl dolgozik. Az elektromos nyakrv tovbbi nagy elonye a hagyomnyos mdszerekkel szemben, hogy mivel semmilyen lthat tettlegessget nem tesz a trner a kutyval szemben (mint pl. jsggal, przzal, plcval esetleg kzzel trtno fegyelmezsnl) gy semmilyen negatv reakci vagy flelem nem alakul ki az emberrel szemben. A nyakrv hasznlata Azt hiszem most mr taln elg sokat rtam ahhoz, hogy felkeltsem az rdeklodst, miknt is hasznljuk a nyakrvet a kpzs sorn. Nem vllalkoznk ennek rszletes lersra, mivel ez nmagban egy kln knyvet megtltene, de a folyamat fobb rszeit, illetve a ktfajta eltro hasznlati mdot azrt bemutatnm. A folyamat hrom rszbol ll: szoktats: dummy-nyakrv hasznlatval kpezzk kutynkat engedelmessgi feladatokra s jellses elhozsokat csinltatunk vele. Ez az idoszak 4-8 hetet vesz ignybe s itt mg egyltaln nem hasznlunk les nyakrvet elokpzs: (Collar Conditioning): a kvetkezo 4-6 htben a mr megtantott fegyelmezo feladatok kzben elkezdjk hasznlni a nyakrvet, de csak minden 4-5. parancsnl segtnk r vele, kzben a hagyomnyos eszkzket is hasznljuk (pl. prz) retriever specifikus kpzs: a mr megismert szisztma szerint - figyelve a tlzott hasznlat elkerlsre - folytatjuk a kpzst (irnyts, fegyelem, stabilits…stb) Hasznlati mdok: Br tbbfle md ltezik, a kt legnagyobb csoport a hasznlatnl a kvetkezo: az egyik csoport a C, vagyis a folyamatos mdot hasznlja, mghozz olyan formn, hogy lenyomja a gombot, majd sp vagy hangjellel parancsot ad a kutynak, pl. hozzm. Ahogy a kutya elkezdi vgrehajtani a parancsot, pl. a gazda fel fordul s elindul, rgtn elengedjk a gombot s megdicsrjk. Ezzel a kpzssel elrheto, hogy a kutya reakcija egyre gyorsabb lesz: a lnyeg, hogy megrtessk vele, hogy a parancs minl gyorsabb teljestsvel hamarabb megszunik a kellemetlen rzs. Egy ido mlva, a parancs gyors teljestse rutinoss vlik a nyakrv hasznlata nlkl is a msik csoport rgtn a parancs kiadsa utn nyomja meg a tvirnytt M mdban, vagyis csak pillanatnyi stimulcit okoz. Ez pl. a 'hozzm' parancs esetben megegyezo egy hatrozott przrntssal. Ha hatsa nem tkletes, akkor megismteljk a parancsot s a stimulcit is. Hasonlan az elozohz kutynk itt is hamar felfogja, hogy jl felfogott rdeke, hogy mr az elso parancsszra engedelmeskedjen. <../images/broncoda1.jpg> <../images/broncoda1.jpg>A parancsok sszetettebb vlsval a hasznlat is mdosulhat, melyekre most nem trnk ki. Termszetesen van, aki a kt mdszert klnbzo parancsok esetben keresztezi, de szerencss ragaszkodni egy-egy parancsnl az elsoknt alkalmazott mdhoz. A nyakrv hasznlhat stabilits, apporttrgy tarts, egyenes futs s mg sok ms feladat gyakoroltatsa sorn, de amennyit hasznlhat hozzrto kezekben, gy legalbb annyit rthat hozz nem rtoknl, gy mindenkppen azt ajnlom, hogy ha valakit komolyan rdekel a tma, akkor forduljon olyanhoz, akinek mr van gyakorlata az elektromos nyakrv hasznlatban. Sokan krdeztk, gy itt is szeretnk vlaszolni a gyakran felmerlo krdsre: Hol s mennyirt lehet beszerezni elektromos nyakrvet? Az ltalunk hasznlt nyakrv a Tritronics cg termke, modellneve Pro 500-as. Sajnos ezt a mrkt Magyarorszgon nem, de tudomsom szerint Eurpban sem nagyon lehet beszerezni. Mi az USA-bl vettk, internetes vsrls formjban mr ez sem nagyon kompliklt. Tritronics termkeket lehet rendelni tbbek kztt a www.gundogsupply.com vagy a www.martindeeley.com honlapokon keresztl. A Pro 500-as ra kb. 500 USD, de ugyanennek a gyrtnak egyszerubb s olcsbb modelljei is tkletesen megfelelhetnek a clnak. A Tritronics mellett van mg egy-kt cg, akkor magbzhat s jl hasznlhat nyakrveket gyrt, ilyen pl. az Innotek. Tudomsom szerint mr Magyarorszgon is kaphatak bizonyos nyakrvek, de mivel ezekrol sem nekem, sem ltalam megbzhatnak tartott forrsbl szrmaz informciim nincsenek, gy ezeket nem kvnom ajnlani. gy tudom egybknt, hogy ezek ra 80.000 Ft krl mozog, de rkezett hozzm olyan informci mely szerint “mrskelten” (nhny percig) vzllak, mely nemcsak hasznlatt teszi igencsak korltozott, de esetenknt mg veszlyes is lehet. A tmval kapcsolatos szrevteleket, krdseket az albbi cmre vrom: A VARZS-SP <../images/whistle31.jpg> <../images/whistle31.jpg> Aki ltott mr ltott vadszkutyt versenyen vagy vadszaton dolgozni, az bizonyra szrevette, hogy vezetoje spjelekkel tartja vele a kapcsolatot, illetve ad neki parancsokat. Hogyan mukdik ez a jelrendszer, mirt van r szksg s hogyan tudjuk elrni, hogy mi is tudjunk ilyen formn kutynkkal kommuniklni? Elljrban egy rvid trtnet, mely velem esett meg j nhny vvel ezelott. Akkoriban volt egy v krli elso nyugat-szibriai lajka kutym, s mint az szaki kutyk tbbsge o is kiss tlsgosan is szabadlelku volt, vagyis ha menni akart, akkor ment, mikzben eloszeretettel jtszotta el a sketet. Szletsnapomra egyik bartomtl egy magas frekvencin mukdo spot kaptam, mondvn “ezt kell fjni s akkor majd visszajn”. Fjtam. Fjtam erosen, gyengn, hosszan s rviden. Nem kellett tl sok ido, hogy rjjjnk: ez a sp nem mukdik, de nemcsak nla nem mukdik, hiszen a sp nem varzseszkz - kpzs nlkl semmit nem r! Ma mr nevetnk ezen a naivitson, mgis sokszor tallkozunk mostanban is olyan kutyavezetokkel, akik fjjk a spot szakadatlan, de mgsem trtnik semmi. Teht mirt is hasznlunk spot? Mivel vadszkutykrl beszlnk, nzzk meg eloszr a sp elonyeit a vadszaton. Egyrszrol gyakran olyan tvolsgbl kell parancsokat adnunk kutynknak, ahonnan parancsszavakat mr nem hallan, hacsak nem ordtannk teli torokbl. s ht nem kell nagy vadsznak lennnk, hogy belssuk egy vadszat jelleghez az vltzs nem nagyon illik. A msik, amely mr nemcsak vadszathoz kapcsoldik, de taln mg fontosabb, hogy a sp jelrendszere tiszta s egyrtelmu a kutya szmra. Minden kutyakikpzssel foglalkoz knyv alapszablyknt lerja, hogy egyszeru, rvid s mindig azonos parancsszt hasznljunk egyazon feladat vgrehajtatshoz. De ht valljuk be oszintn, melyiknk ne mondott volna mr ilyeneket “Buksi, ide hozzm…na gyere mr…hozzm…gyorsan-gyorsan…szedd a lbad kiskutym…jl van, ide-ide”. Prbljuk ugyanezt a “hozzm” spszval elftylni! Hogy nem megy? Persze hogy nem, ez a sp msik nagy elonye: egyrtelmuv teszi a parancsot a kutynak, mikzben indirekt mdon kontrolllja a gazdt pozitv irnyban. A kpzs metdusa a kvetkezo: megtantjuk a kutynak a feladatot parancsszval a veznysz mellett hasznljuk a kzjelet amikor ezt mr kutynk biztosan tudja, vltsuk fel a parancsszt spjellel ksrt kzjellel ksobb elhagyhatjuk a kzjelet is Ez a mdszer gyors eredmnyre vezet az elokpzett ebeknl, melyek a parancsszt s a kzjelet mr ismerik. joncoknak a kzjelet akr egytt is tanthatjuk a sppal, ekkor mindig eloszr a spjelet fjjuk, utna mondjuk a parancsszt a kzjellel egytt, mikzben esetleg rsegtnk kicsit a megoldsra (pl. fenk lenyomsa ltetsnl, stb.). <../images/whistle21.jpg> <../images/whistle21.jpg> Retrieverek esetben legtbben az ACME 210 1/2-es spot s a kvetkezo spjeleket hasznljk: Behvs (hozzm) - szagatott spols (t-t t-t) Megllts, ltets (l) - folyamatos hossz spjel (tuu) Lgszimatos kerestets (ott keresd) - rvid-hossz spjelek (t-tuu t-tuu) Lgszimatos kerestetsnl fordts (arra keresd - kzjellel) - egy, esetleg egy dupla rvid spjel (t vagy tt) Akik a ktoldal vadszkutya spot hasznl, az pl. a kvetkezo jeleket hasznlhatja: Behvs (hozzm) - a trillz spjel, hosszan fjva Megllts, ltets (l) - a sima sp oldal, hosszan fjva (tuuu) Lgszimatos kerestets (ott keresd) - a sima sp oldallal tbb rvid szaggatott spjel (t-t-t) Lgszimatos kerestetsnl fordts (arra keresd - kzjellel) - egy nagyon rvid, hatrozott spjel a trillz oldallal Termszetesen nem trvnyszeru, hogy pont ezeket a jeleket alkalmazzuk, sot ha valaki gy rzi, hogy ms parancsot is meg akar spra tantani, akkor csak fantzijt kell hasznlnia, hogy kitalljon hozz egy jelet. Egy dologra kell nagyon figyelni: a klnbzo parancsok spjeleinek egyrtelmuen el kell klnlnik egymstl! A spjelek megfelelo hosszsgt (foleg a rvidekt) s hatrozottsgt gy tudjuk elrni, hogy nyelvnkkel befogjuk a sp vgt a jel fjsa elott s utn... sszegezve: a sp egy praktikus s elegns eszkz, sot sok esetben nlklzhetetlen, melynek megfelelo hasznlata egy jl kpzett kutyval szemet gynyrkdteto tud lenni. Kirly Olivr A Fegyelmezo kpzsnl az ltets s Behvs tantsnl tallsz tovbbi tippeket, hogy hogyan lehet a spjeleket tantani! FEGYELMEZO KPZS Behvs ltets Stabilits A "fegyelmezo" kpzst Giannval akkor kezdtem el, amikor 9 hetesen hozzm kerlt. Ebben a korban nagyon fogkonyak a klykk, anyjuk, alomtestvreik elvesztse utn rettentoen ktodnek j "anyukjukhoz", aki egyelore megszabja az letben, hogy mit, hogyan s mikor kell csinlniuk, s nem utols sorban lelmet, vizet s vackot biztost szmukra. Kr lenne ezt az idoszakot a kpzs folyamatbl kihagyni, radsul ez az az idoszak, amikor kutynkat megtanthatjuk tanulni. gyeljnk, hogy eroszakos fizikai knyszert a klykkutyn ne alkalmazzunk a fegyelmezo sorn, inkbb jtkosan, sztneit kihasznlva finoman prbljuk rvezetni arra, amit szeretnnk. A napi gyakorls a fegyelmezovel s a tbbi retriever munkval egytt ne legyen tbb kezdetben 2 x 5, ksobb 2 x 10-15 percnl (kutytl, idojrstl fggoen). Ismerkedjnk meg eloszr a tanuls s szmonkrs folyamatval. Eloszr megmutatjuk a klyknek, hogy mit krnk tole, megrtetjk vele a feladatot (pl. L - lenyomjuk a fenekt a megfelelo pozciba). Ennl a fzisnl csak pozitv megerostst (dicsret szval, simogatssal, falatka) alkalmazunk, hiszen a kutya mg nem tudja, mit vrunk tole. Eloszr mindig a veznyszt adjuk ki, utna jn a "fizikai" mutats! Utna rengetegszer ismteljk a gyakorlatot, klnfle helyszneken, olyan szituciban, amikor nincs eslye, hogy kibjjon a vgrehajts all (pl. helyben maradsnl hossz prz hasznlata, amire rlpnk, gy nem tud elszaladni). A kutya az ismtlsekbol tanul, itt kerl elo megint a kvetkezetessg szerepe: mindig ugyanaz a parancs vonatkozzon ugyanarra a gyakorlatra, s a gyakorlat vgrehajtsbl ne engedjnk egy picit se! Ha nagyon nem megy, inkbb knnytsnk, vagy trjnk vissza az 1. fzishoz, htha mgsem rti egsz pontosan, mit szeretnnk tole. Fokozatosan hagyjuk el a simogatst, ne nyljunk a kutyhoz, csak szval dicsrjk. Ha a kutya mr pontosan tudja, hogy mit vrunk tole, NEM ENGEDJK MEG, hogy ne hajtsa vgre, amit mondunk neki. Csak egyszer adjuk ki a parancsszt, ha nem hajtja vgre, nem durvn, de hatrozottan, kiknyszertjk. Prbljuk ki a morgst, sokkal hatkonyabb, mint a NEM ismtelgetse! Fokozatosan elhagyjuk a dicsretet is. Ha mr pontosan tudja a kutya, hogy mit vrunk tole, de SZNDKOSAN NEM AKARJA vgrehajtani, akkor megbntetjk - az ellenkezs mrtknek s a kutya rzkenysgnek megfeleloen. Az ebek ltalban mr msfl-kt ves korukra jutnak erre a szintre. BNTETS ELOTT mindig gyozodjnk meg arrl, hogy a kutya pontosan rti, mit krnk tole, s tett-e erofesztst, hogy vgrehajtsa (elofordulhat, hogy nagy szlben nem hallotta a spjelet, vagy nem ltta pontosan a karmozdulatot irnytsnl, ilyenkor inkbb ismteljk meg a parancsot). CSAK A NYILVNVAL ELLENKEZST, semmibevtelnket szabad bntetni, azt viszont kell is. A tants sorn vegyk figyelembe, hogy minden kutya klnbzo, ezrt mskppen is tanul, ms fzisokban. Ne legynk trelmetlenek, ne krjnk tl sokat egy kiskutytl! Vannak klykk, akik nagyon fogkonyak, s ksobb lassabban haladnak, vannak fafeju nebulk, akiknek egyszer csak msfl ves koruk krl bekattan minden. Ne ms kutykkal hasonltsuk ssze a sajtunkat, hanem nmagval, ehhez mrjk a fejlodst! Klyk kutynl nagyon fontosak a tiszta, fekete-fehr helyzetek (ahol nem tud hibzni) kvetkezetessg rengeteg ismtls trelem, trelem, trelem dicsret Minden eb ms: az egyik dologban jobb, a msikban kevsb. Amelyik kutya stabilabb, az ltalban lassabban dolgozik, nem olyan ltvnyos a feladat megoldsa, a robbankony kutyk gyorsabban dolgoznak, de - ha idejekorn nem fogjuk meg oket - hajlamosabbak a beugrsra s a hibzsra. ltalban az erossgek ellenslyozni tudjk a gyengesgeket, s a gyengbb kpessgek is javthatk sok gyakorlssal, kpzssel. Vegyk figyelembe, hogy sajt alkatunk is nagymrtkben befolysolja a kutya fejlodst, ezrt legynk nagyon tudatosak a kpzs sorn, s sajt magunkat is folyamatosan kontrollljuk! A rossz szoksokat minden klyk hamarabb felveszi, mint a jkat - pont, mint a gyerekek -, ne adjunk ht alkalmat neki a rosszakat megtanulni. BEHVS A fegyelmezo kpzst behvssal kezdtk akkor, amikor Gianna hozzm kerlt, 9 hetesen. A spjt mr elore beszereztem (az Alapkpzsben az Eszkzknl olvashatsz a sprl s a spjelzsekrol egy bovebb fejezetet), gy mr az elso vacsorjnl a tllal a kezemben fjtam neki a HOZZM-ot. n erre egyms utn sok rvid spjelet ( . . . .) hasznlok. A szval trtno behvssal nagyon sokig nem foglalkoztam, mert a klykk sokkal hamarabb megtanuljk a nem-verblis kommunikcit (sp, testbeszd, morgs, hangslyok), mint a szbeli kzlseket. Minden tkezskor a sppal hvjuk a klykt a teli tlkhoz. 3-4 nap mlva, ha meghallja a behv spjelet, a kert legtvolabbi vgbol is pillanatok alatt nlunk terem! Ekkor soha nem szabad a klykt becsapni! Mindig legyen a zsebnkben egy-kt jutalomfalatka zacskban, s amikor napkzben vagy dlutn a kertben a legjobban el van foglalva, akkor fjjuk meg a spot, az etetseken kvl napjban maximum hromszor, nehogy megunja. Viszont a klykk ltalban mg annyira falnkak, hogy brmilyen izgalmas dologgal van is elfoglalva, vgtban jn oda hozznk. Eloszr rviden megsimogatjuk, megdicsrjk, majd odaadjuk a falatkt s "MEHETSZ!" ksretben elengedjk. <../images/broncogepard.jpg> <../images/broncogepard.jpg>Nagyon fontos, hogy minden fegyelmezo veznysz utn (HOZZM, L, FEKSZIK, MARAD), el kell "engednnk" a kutyt, nmagtl ezeket a veznyszavakat SOHA nem oldhatja fel! Ez mr korn egyrtelmuv teszi szmra, hogy ezek a veznyszavak addig rvnyesek, amg fel nem oldjuk azokat. Felold veznysz pl. a MEHETSZ, amikor szabadon elrohanhat, a LBHOZ, amikor pl. ltetsbol elindulunk, vagy a HOZD, amikor helyben maradsbl elkldjk az apport trgyakrt. Ha ezt nem tesszk, elbizonytalantjuk a kutyt, hiszen egyes helyzetekben megkveteljk tole a parancs hosszas vgrehajtst (helyben marads, lb mellett halads), mskor pedig rhagyjuk, hogy abbl nknyesen kimozduljon. A kutya nem tudja elemezni a helyzetet, hogy ppen abban a szituciban van-e, amikor nllan dnthet, vagy nincs. Ezt a szablyt mr a 2-3 hnapos klyknl is alkalmazni kell, gy rgtn a helyes magatartst tudja megtanulni. Termszetesen ekkor mg nem kveteljk meg tole, hogy szabatosan hajtsa vgre azokat, de pl. amikor a falatkt odaadjuk neki, mikzben rgja-nyeli, mr mondjuk is, hogy MEHETSZ s elfordulunk tole, jelezve, hogy ennyi volt! Ksobb mr kicsit tovbb simogatjuk, visszatartjuk a falat tadsa utn is, amikor iramodna el, s a MEHETSZ-szel egy idoben elengedjk. Ahogyan egyre nvekszik a klyk, s mr apporttrgyakat is doblunk neki, egyre inkbb elhagyjuk a falatkt, s sta kzben, magunkhoz hvjuk s amikor bejtt, falatka helyett jutalmul egy dummyt dobunk neki. Ez a klyknek fokozatosan ugyanolyan fontos lesz, mint a falatka, sot, 6-8 hnapos korra teljesen tveszi a falatka helyt. A lnyeg az, hogy mindig rdemes legyen valamirt odajnnie hozznk! A behvst klnfle helyzetekben, klnfle terepeken kell gyakorolni, s nem csak akkor, amikor a przt r szeretnnk tenni szaladgls utn! A kutyaklyk nagyon eszes, hamarosan kitallja, hogy a behv jel nem j dolog, mert akkor meglasszzzk s haza kell menni, gy hamarosan nem fog odajnni hozznk. 3-4 alkalommal hvjuk be falatkval, vagy dummy dobssal, idosebb korban pedig csak egy simogatsrt vagy valami ms rggyel s csak minden tdik alkalom legyen przra vtel. Sot! Akr przra is vehetjk, majd 1-2 perc mlva elengedjk, gy nem tudja kiszmtani, hogy mikor marad a prz s mikor kerl ismt le a nyakrl! Soha ne hvjuk be a kutyt olyankor, amikor biztosak vagyunk benne, hogy nem fog odajnni hozznk, s nem tudjuk kiknyszerteni sem! Amikor 4-5 kutyval kergetozik a parkban, biztosan elfeledkezik magrl, s nem jn oda hozznk, ilyenkor inkbb vrjuk meg azt az 1-2 percet, mg lecsillapodik a jtk, menjnk oda a kutyhoz s vegyk przra. Ha megengedjk, hogy ne engedelmeskedjen, nagyon hamar kitanulja, hogy mikor van olyan helyzetben, amikor ezt megengedheti magnak! Ne tegyk meg neki ezt a szvessget. Akrmilyen rosszasgot csinlt is ebnk elotte, akrmennyire nem hallgatott is a FJ-ra vagy a NEM-re, SOHA NE BNTESSK MEG AKKOR, AMIKOR VGRE VISSZAJTT HOZZNK!! Soha tbb nem lehetnk biztosak a behvsban akkor, ha egy hozznk berkezett kutyt megvernk. Ne is dicsrjk meg, mert azt ilyenkor nem rdemli meg, egy-kt kemny szval (Nem szgyelled magad! Csnya, rossz kutya!), ronda pillantssal adjuk tudtra, hogy amit elozoleg csinlt, azzal nem vagyunk elgedettek, de ne bntsuk! n - ha semmikppen sem hajland rm figyelni, s visszajnni - ilyenkor inkbb odarohanok a tett helysznre (kukzs, macskzs, stb...) szp csndben, s elkapom a grabanct, de alaposan! A jkor adagolt bntetst mindig a csny elkvetsnek pillanatban s annak helysznn kapja a kutya, hogy pontosan tudja, mirt kapja. Termszetesen csak akkor, ha elozoleg rszltunk, hogy NEM SZABAD, vagy FJ vagy NEM s ezt rti is mr az eb! LTETS s helyben marads Szinte a behvssal egy idoben kezdhetjk tantani az ltetst szra s spjelre. A hajtero ismt csak a teli tl, ezt hasznljuk fel, hogy az L jelentst megtantsuk. Amikor etetsnl a behv spjelre mr vadul vgtzik hozznk, nem adjuk neki rgtn oda az ennivalt, hanem a tlat magunk elott tartva addig ismtelgetjk szp nyugodtan, hogy L, L, amg az ugrlst meg nem unja s - hogy a tlat azrt mgis lssa - le nem teszi a fenekt a fldre. Ekkor azonnal megkapja a jutalmt TIED veznysz ksretben! Ekkor naponta 5 percre przra vesszk a kutyust, s elindulunk a kertben. Nem szmt, hogy ide-oda csalinkzik a prz vgn, mg szinte o vezet minket, hogy meg ne ijedjen a feszlo madzagtl. Pr lps utn szlunk neki, hogy L, s a przt kiss (nem megrntva) feszesen tartva finoman lenyomjuk a fenekt. Nagy dicsret, majd GYERE veznyszval indulunk tovbb. jabb kacszs a przon, majd ismt egy L. Egy-egy alkalommal kb. 5 ltetst iktassunk a stba. 2-3 nap mlva elg lesz szlni, hogy L, a przt kicsit megtartani, s mr l is le. Nem kell, hogy a kutya a lbunk mell ljn le, sot, a legjobb, ha szemben l, ez ksobb, tvolban trtno irnytskor nagyban megknnyti majd a dolgunkat. gyeljnk r, hogy ltets utn is mindig alkalmazzunk felold veznyszt, vagy GYERE, ha folytatjuk a gyakorlst, vagy MEHETSZ, ha vge s szabadon szaladglhat. <../images/giannaul.jpg> <../images/giannaul.jpg>Amikor idig jutunk, mr biztosak lehetnk benne, hogy a klyk pontosan tudja, mit jelent az L veznysz, mit vrunk tole, amikor ezt mondjuk. Ekkor kerlhet elo a sp. Eloszr mindig a spjelet fjjuk (n egy hatrozott, hosszabb spjelet alkalmazok ltetsre), majd utna jn a veznysz s ha kell, egy kis "rsegts". Egy-kt nap alatt megtanulja a spjelet, ekkor vltogathatjuk a szra s spra trtno ltetst. Ksobb, ha a kutya mellettnk van, halkan szlhatunk neki, tvolban pedig sppal ltetjk (br aki a spot igazn megszokja, nem beszl a kutyhoz). Amikor przon mr sokat gyakoroltuk az L-t, s elg jl megy, az nkontroll ptst is belevonjuk az etets elotti feladatba. Ekkor a tl ltvnyra mr szinte magtl lel, azonban ahogy a tl ereszkedni kezd a fld fel, mr ugrik is, nehogy lemaradjon! Lassan engedjk lefel a tlat (kisebb az inger) s ha a feneke fel

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
G-Mail
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-08-04
 
Pontos Id
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!