Az amerikai m�dszer szerint a k�ly�kkel r�gt�n el kell kezdenek foglalkozni, amint megtanulta a nev�t. Az elso l�p�s a szocializ�ci�, a h�zirend megtanul�sa, de szinte ezzel egyidejuleg kezdodik a k�pz�s is. �n e rendszer h�ve vagyok, egy elismert �s eredm�nyes osztr�k vad�szkuty�s n�zet�t osztom, aki szerint a vadon �lo k�lyk�k is tanulnak megsz�let�s�ktol kezdve. Ha �gy foglalkozunk a k�ly�kkel, mint azt az anyja tenn�, j�t�kosan tudjuk tan�tani, r�vezetni dolgokra. R�ad�sul mennyivel k�nnyebb dolgunk lesz k�sobb, ha a k�ly�k megtanul tanulni, koncentr�lni, �s 10-12 h�napos kor�ban m�r nem azzal kell veszodn�nk, hogy figyeljen r�nk �s mindarra, ami k�r�l�tte t�rt�nik! Fegyelmez�s vagy munka? A m�sik vitat�ma, hogy melyikkel kezdj�k: a fegyelmezo vagy a munka k�pz�ssel. Ha a fegyelmezovel kezdj�k, esetleg elvessz�k a k�ly�k munkakedv�t, ha a munk�t eroltetj�k, k�sobb neh�z lesz a kuty�t “megfogni”, azaz kontroll al� vonni. �n magam (sz�mos kuty�s bar�tommal egyetemben) egyszerre foglalkozom mindkettovel. Arra kell �gyelni, hogy 8-10 h�napos kor�ig a kutyus igazi k�ly�k, nem szabad semmilyen m�don k�nyszer�teni, egyszeruen csak nem szabad engedni, hogy hib�zzon. Ezt nagyon neh�z kivitelezni: amikor a k�ly�kkel foglalkozunk, 100%-ig r� kell koncentr�lnunk. Ha ezt valami miatt nem tudjuk megtenni, f�radtak, inger�ltek, vagy t�relmetlenek vagyunk, ink�bb a s�ta hosszabb �s a k�pz�s r�videbb, vagy ink�bb hagyjuk is ki aznapra. Egyetlen hib�z�s hossz� hetek munk�j�t d�ntheti romba! Ne hagyjuk hib�zni a k�lyk�t! Ha ezt betartjuk, csak a helyes magatart�sform�kat tanulja meg, a rosszakra r� sem j�n. Pl. a k�ly�knek csak 12-14 hetes kor�ig dob�ltam �gy apportt�rgyakat, hogy szabadon kergethette azokat. Ezut�n elosz�r csak let�rdeltem hozz�, �tfogtam a mellkas�t, �s csak parancssz�ra (FOGJAD CSAK) engedtem elindulni az eldobott t�rgy ut�n. Amikor m�r megtanult le�lni, akkor le�ltettem, de m�g mindig nem p�r�zzal akad�lyoztam meg az elfut�sban, hanem a mellkas�n�l <../images/broncojelol.jpg> <../images/broncojelol.jpg>�tfogva tartottam magam mellett vagy elott. 4-4,5 h�napos kora k�r�l a p�r�z seg�ts�g�vel le�ltettem �s dob�s elott m�g megeros�t�sk�ppen adtam egy �L parancssz�t. Ha a dob�s k�zben el akart indulni a dummy ut�n, egy kis p�r�zr�nt�ssal egyidejuleg meg is akad�lyoztam az elfut�sban, vissza is �ltettem, esetenk�nt m�g egyszer r�sz�ltam, hogy �L. Mivel soha nem rohanhatott el parancssz� n�lk�l (nem adtam lehetos�get a hib�z�sra), 6 h�napos kor�ra m�r eg�szen stabil lett. M�gsem veszem le m�g r�la a p�r�zt, hanem a v�g�t leeresztem a f�ldre �s r�taposok, mert egy k�ly�kn�l m�g b�rmikor felold�dhat a g�tl�s. Ezt csak a form�lis fegyelmezo tr�ning ut�n fogom megtenni, amikor a stabilit�s m�r 150%-os lesz. Ha a teljes tanul�si folyamat sor�n ezt a m�dszert alkalmazzuk, sok kellemetlens�gtol �s “v�v�st�l” k�m�lj�k meg magunkat. Mivel a m�dszerben semmilyen testi feny�t�s nincs, a k�ly�k munkakedve semmivel sem lett kisebb, csak a k�v�nt keretek k�z� illeszkedett. Ha m�r kor�n hozz�szoktatjuk ehhez a k�lyk�t, k�sobb semmif�le probl�m�t nem fog okozni neki, hogy hatalmas lelkesed�ssel, de kontroll alatt dolgozzon. Dummy vagy vad? Ez a k�vetkezo, tulajdonk�ppen teljesen �rtelmetlen, vitat�ma; a ’vagy’ teljesen �rtelmezhetetlen a k�t sz� k�z�tt. A vad�szat ir�nt elk�telezett k�pzok azt mondj�k, hogy vad�szkutya csak vaddal dolgozik, a dummyt j�t�knak veszi, ez�rt azt�n vaddal kell tan�tani neki a feladatokat. M�r amelyik kutya ilyen! Az �n Art�romnak vasal�t vagy csavarkulcsot is dob�lgathatok, azt csak egy kicsivel kevesebb lelkesed�ssel hozza vissza, mint a kacs�t. Az igaz�n j� apportkutya az elhoz�s�rt �s a munk��rt mag��rt dolgozik, nem pedig a vad miatt. Viszont egy k�ly�kkuty�t, amelyikben m�g sokkal erosebbek a term�szetes �szt�n�k (vad�szat, t�pl�l�kszerz�s), kevesebb a tanult g�tl�s, sokkal nehezebb vaddal tan�tani a helyes apport�roz�sra, a stabilit�sra, mint dummyval. M�sr�szt vad�szszezonon k�v�l szinte lehetetlen vadhoz jutni, ny�ron egy nap alatt megb�d�s�dik a d�g, a fadarabokra k�t�z�tt sz�rnyat illetve ny�lszort pedig minden �rtelmesebb kutya egy kateg�ri�ba sorolja a dummyval. Dummynak nevezz�k azt az eros v�szonb�l varrt, speci�lis anyaggal kit�m�tt 200-500 gr-os zs�kocsk�t, amivel kuty�inkat tan�tjuk. Ausztri�ban 2000 Ft k�r�li �ron beszerezheto b�rmelyik komoly kuty�s boltban, de a c�lnak megfelelnek az itthon beszerezheto apportt�rgyak is. Amit m�g a dummyr�l tudni kell l�sd a k�pz�si ��Eszkzk -n�l. A dummyval rendezett versenyekrol, az �n. Workingtest-ekrol is teljesen f�lre�rtelmezett t�rt�netek keringenek magyar kuty�s k�r�kben. �ltal�ban azok a vad�szok terjesztik ezeket, akik m�g csak nem is l�ttak egyetlen ilyen versenyt sem. �n egy Workingtest-et (WT) v�gign�ztem 2001 tavasz�n (egy �r�s videofelv�telt k�sz�tettem a feladatokr�l), sz�mos WT-n r�szt vettem �s csak azt mondhatom, hogy nagyon komoly �s sz�p versenyek ezek, b�szke vagyok r�, hogy mindk�t kuty�m sz�pen megoldotta a feladatokat �s sz�p eredm�nyeket �rtek el. Remek gyakorl�si lehetos�g a vad�szszezonon k�v�l, �s a nyugati vil�gban komoly rangja van egy-egy WT-nek! Vadat lehet mutatni a kuty�nak m�r kis kor�ban is, de �gyelni kell r�, hogy ne kezdje el enni, r�gcs�lni, sz�tt�pni, behozatni pedig akkor kezdj�k el vele, amikor m�r el�g nagy a k�ly�k, hogy helyesen fogja meg a vadat. Egyetlen, genetikailag megfelelo sz�rmaz�s� kuty�nak sem volt m�g probl�m�ja abb�l, ha egy �ves kora elott nem gyakorolhatott vaddal! Mit tegy�nk, ha k�t kuty�t szeretn�nk? K�t k�lyk�t egyszerre k�pezni egyszeruen lehetetlens�g, ha valaki napi 8 �r�s munkahelyen dolgozik, ez�rt ezt alaposan fontoljuk meg! Idosebb kutya mell� 4-5 �ves kora k�r�l �rdemes k�lyk�t venni; ekkorra az idosebb kutya m�r minden fontosabb alapelemet megtanult, tulajdonk�ppen csak fenn kell tartanunk a k�pzetts�gi szintj�t, esetleg kicsit csiszolni rajta. Ehhez egy h�ten egy alkalom elegendo, a t�bbi napot pedig a k�ly�k k�pz�s�vel t�lthetj�k. A k�pz�s alatt a k�ly�kkel teljesen k�l�n foglalkozzunk, de �gyelj�nk arra, hogy “�reg” kuty�nkat se hanyagoljuk el, nehogy lelkibeteg legyen! �n egyik nap az egyikkel, m�sik nap a m�sikkal mentem s�t�lni, 10-15 perc gyakorl�s beiktat�s�val. Egy�tt nem engedtem soha a mezon szaladg�lni oket, mert sajnos Art�rnak van egy kellemetlen szok�sa, nagyon messzire elszalad, �s nem szerettem volna, ha ezt a k�ly�k megtanulja tole. Erre is nagyon �gyelj�nk: a k�ly�k ne tanulhassa el a rossz szok�sokat az idosebb kuty�t�l! Vigy�znunk kell arra is, nehogy a k�ly�k jobban k�todj�n a m�sik kuty�hoz, mint hozz�nk, mert ez k�sobb komoly akad�ly lehet a kik�pz�sben �s a versenyz�sben/vad�szatban is, elvesz�theti �n�ll�s�g�t. A komoly kik�pzok t�bbs�ge azt mondja, hogy ha tehetj�k, v�lasszuk k�l�n kuty�inkat a nap nagyobbik r�sz�ben, haza�rkez�s�nk ut�n k�vetkezzen a s�ta �s a k�pz�s, majd r�vid j�t�k a k�t kutya k�z�tt, vacsora, �s �jabb sz�tv�laszt�s. H�tv�geken elmehet�nk kir�ndulni m�s kuty�sokkal, ahol k�lyk�nk elsaj�t�thatja a sz�ks�ges szocializ�ci�s szab�lyokat idegen kuty�kkal szemben. Ha megakadsz... k�ldd el a probl�m�dat , megpr�b�lunk r� megold�st tal�lni! Sok besz�dnek sok az alja, ez�rt azt�n csapjunk bele! Kicsit hosszabb sz�veges r�szek k�vetkeznek, aj�nlom a sorrendben t�rt�no halad�st, ezt �gy tehetj�k meg, hogy egy-egy r�sz ut�n a 'tov�bb >>'-ra kattintunk, illetve a foc�m alatt l�vo lehetos�gek k�z�l v�lasztva juthatunk el a k�v�nt t�m�hoz. Akkor teh�t: AZ ELSO L�P�SEK A kutyatart�s akkor igaz�n �r�m mind a kuty�nak, mind a gazd�nak, ha ki tudjuk bontakoztatni mindazokat a k�pess�geket, melyeket kuty�nk genetikailag �r�k�lt - term�szetesen ki mit engedhet meg mag�nak idoben �s anyagilag. Nem minden retrieverbol lesz akt�van �s rendszeresen dolgoz� munkakutya, de eb�nk m�r att�l jobban fogja mag�t �rezni, ha foglalkozunk vele, sot, ez egy retrievernek egyenesen l�tfelt�tel! <../images/pocsolya1.jpg> <../images/pocsolya1.jpg>Egyszeru h�zi kedvenc�nket is meg lehet tan�tani a t�rsas egy�tt�l�s minim�lis szab�lyaira. An�lk�l s�t�ltathatjuk az utc�n, hogy az �rokba r�ntana minket egy macska vagy egy m�sik kutya l�tt�n �s b�tran elmehet�nk vele vend�gs�gbe, nem kell sz�gyenkezz�nk, hogy a kutyus f�kezhetetlen�l rohang�l a lak�sban, feld�nti a kis gyerekeket �s mindent �sszepiszk�t. Ez a k�pz�s alapfoka, a szocializ�ci� �s a nevel�s. A k�pz�s az a c�lir�nyos tev�kenys�g, amikor kuty�nkat megtan�tjuk mindarra, amit egy adott tev�kenys�g sor�n elv�runk tole (vad�szat, vakvezet�s, gyerekekkel v�gzett ter�pi�s vagy fejleszto munka). Ez komoly, �vekig tart�, nagy kitart�st �s k�vetkezetess�get ig�nylo feladat, mind a kik�pzo szem�ly, mind a kutya sz�m�ra, de a vele j�r� �r�m, hogy a kuty�m velem dolgozik, a kommunik�ci� ember �s az �llat k�z�tt kialakul� magas foka, az el�rt eredm�nyek mind-mind tov�bbl�p�sre inspir�lnak. Nevel�s, szocializ�ci� <../images/hevereszes.jpg> <../images/hevereszes.jpg>A kiskutya k�pz�se a szocializ�ci�val �s a nevel�ssel kezdodik, mindj�rt aznap, amikor testv�reitol elhozzuk. Felt�tlen�l legyen otthon saj�t helye, ak�r egy pokr�c vagy egy kos�r a lak�sban, m�g jobb egy szoba-kennel (rep�los sz�ll�t�doboz), amit ak�r utaz�shoz az aut�ba is berakhatunk, ak�r az udvaron a saj�t kutyah�za. Ha tudunk, hozzunk el a teny�sztotol egy megszokott j�t�kot, vagy a r�gi vack�r�l egy rongydarabot, hiszen szeg�nyt elhozzuk a falk�b�l, ahova eddig tartozott, egy ismeretlen, idegen helyre. A vack�n soha ne b�ntsuk a kuty�t! Amikor nem tudunk r� figyelni, legjobb a hely�re parancsolni, esetleg bez�rni a szoba-kennelbe, de csak azut�n, hogy megetett�k, megitattuk �s megfeleloen kiszaladg�lhatta mag�t a szabadban. Ha nincs szoba-kennel�nk, a kosar�hoz is kik�thetj�k egy p�r�zzal, azonban vigy�zzunk, nehogy felakaszthassa mag�t! Ha ilyenkor vony�t, ugat, �gyet sem kell vetni r�, �ltal�ban az a kutya szokik r� az ilyen hisztiz�sre, amelyikre ilyenkor odafigyelnek, t�bbsz�r r�sz�lnak, foglalkoznak vele, esetleg a v�g�n m�g el is �ri, amit akart: elengedik. Ha k�vetkezetesek vagyunk hamar megtanulja, hogy vannak idoszakok, amikor nyugton, egy helyben kell pihennie. Hogy kennelben tartsd-e kedvencedet vagy lak�sban, itt tal�lsz �rveket: Az elso h�ten ne nagyon macer�ljuk a kutyust, sz�l�tsuk gyakran a nev�n, hogy tanulja, h�vjuk gyakran magunkhoz, legy�nk vele kedvesek, kiss� m�g eln�zoek, azonban amit nem akarunk, azt ne engedj�k meg neki (bok�k harapd�l�sa, nadr�gsz�rak cinc�l�sa, macska kerget�se ...). Ekkor m�g elegendo egy-egy kem�nyebben kimondott NEM, mik�zben a kiskuty�t gyeng�den, de hat�rozottan, esetleg egy-k�t legyint�ssel eltan�csoljuk a nem k�v�nt tev�kenys�gtol. Retrievert soha ne b�tortalan�tsunk el, ha a sz�j�ban szeretne cipelni k�l�nf�le dolgokat, mert k�sobb okoz meglepet�st, ha a k�pz�s kezdet�n nem sz�vesen fog apport�rozni. Ink�bb jel�lj�nk ki sz�m�ra egy-k�t dolgot, amit hurcol�szhat (r�gi borcipo, kesztyu), �s ha nem k�v�nt dolgot kezdene cipelgetni, egy ERESZD-del vegy�k ki a sz�j�b�l �s cser�lj�k ki a neki sz�nt darabra TIED jelsz�val. Soha ne hagyjunk el�rheto k�zels�gben szivacsot, hungarocellt, mert ezek sz�tr�gva a b�lben elakadnak �s a kiskutya pusztul�s�t okozhatj�k. Lehetoleg az elektromos k�beleket se hagyjuk j�l l�that�, hozz�f�rheto helyen �s idejekor�n der�ts�k fel �s "hat�stalan�tsuk" lak�sunk egy�b vesz�lyforr�sait is! Ez a szobatisztas�g tanul�s�nak idoszaka is. K�nnyebb a kertben nevelkedett kiskuty�kkal, akik m�r megtanult�k, hov� kell piszk�tani, hogy a saj�t vackukat tiszt�n tarts�k. A szobatisztas�gra szoktat�sn�l arra �gyelj�nk, hogy amint a kiskutya fel�bred, illetve minden �tkez�s ut�n, r�gt�n vigy�k ki a szabadba. Dics�rj�k meg alaposan, amikor elv�gzi kinn a dolg�t! Ha v�letlen�l a lak�sban siker�lne ez, igyekezz�nk m�g k�zben elcs�pni a dolgot, �s rosszall�sunkat kifejezve vigy�k ki az ebet a kertbe, szabadba, ahol a folytat�st nagyon megdics�rj�k, a kutyust dolga v�gezt�vel megsimogatjuk. Legyenek ezek a dics�retek kiss� t�lz�ak, hiszen a kutyus m�g nem tud a nyelv�nk�n, csak az elt�lzott hangs�lyokb�l, gesztusokb�l k�l�nb�zteti meg helyes �s helytelen cselekedeteit. Soha ne nyomkodjuk a kiskutya orr�t a saj�t piszk�ba, ez nemcsak gusztustalan, de ettol nem lesz hamarabb szobatiszta a kutyus! <../images/arkapici2.jpg> <../images/arkapici2.jpg>Amint az olt�sokat megkapta, vigy�k gyakran s�t�lni, ha a nev�t megtanulta, idegen k�rnyezetbe, idegen emberek, kuty�k k�z�. A s�ta mindig p�r�zon t�rt�njen, csak olyan helyen vegy�k le r�la, ahol biztons�gosan szaladg�lhat. S�ta k�zben megtanulja, mire szolg�l a p�r�z, hogyan kell p�r�zon viselkedni. Ha h�z, kis r�nt�sokkal pr�b�ljuk errol leszoktatni, ha lemaradozik, foleg ha le�l �s nem akar egy tapodtat sem tov�bb menni, ne h�zg�ljuk, ink�bb menj�nk vissza hozz�, sok biztat�ssal, simogat�ssal pr�b�ljuk meg r�venni a tov�bbhalad�sra. Hat�rozott, de kedves viselked�s�nkkel a kiskuty�t hamar meg lehet tan�tani a rendes viselked�sre p�r�zon, ekkor a kiskuty�nak m�g nem kell szab�lyosan l�b mellett haladnia, ez sokkal k�sobbi „tananyag”. Ha elengedj�k a k�lyk�t szabadon szaladg�lni, �gyelj�nk, hogy ne legyen a k�zelben forgalmas fo�t, ahov� kiszaladhat. Ilyen kis korban a k�ly�k m�g nagyon figyel r�nk, alig megy el a l�bunk mellol, pr�b�ljuk meg ezt a figyelmet fenntartani �gy, hogy gyakran v�ltunk ir�nyt s�ta k�zben an�lk�l, hogy sz�ln�nk neki (de az�rt ne tunj�nk el a szeme elol!), amikor �ppen n�h�ny m�ter t�vols�gban van �s r�nk n�z, l�pj�nk be egy bokor vagy fa m�g� �s onnan folytassuk a s�t�t. �rj�k el, hogy a kutya figyeljen r�nk, �s ne nek�nk kelljen r� figyelni, sz�longatni, csalogatni, ha m�sfel� szeretn�nk menni. Kifejezo testmozdulatokb�l a k�ly�k hamar megtanulja, hogy merre sz�nd�kozunk tov�bb haladni, �s ha mindig kisz�m�thatatlanok maradunk, figyelni fog, nehogy szem elol vesz�tsen minket. Ezt a figyelemfenntart� folyamatot el kell kezden�nk lehetoleg m�r akkor, amikor a k�ly�k hozz�nk ker�l, mert k�sobb m�r sokkal b�trabban elt�volodik tol�nk, nehezebb lesz kialak�tani a "gazd�ra figyel�st". Szoktassuk hozz� mielobb az aut�z�shoz is, ennek megk�nny�t�s�hez itt tal�lsz tippeket: Otthon szoktassuk hamar hozz�, hogy hol a helye a falk�ban. M�r a kezdet kezdet�n akad�lyozzuk meg, hogy elsok�nt rohanjon ki a kiny�l� ajt�kon, kapukon - sot, o maradjon a v�g�re! A csal�di falk�ban az o helye az utols�, ha ezt kor�n megszokja, k�sobb is kevesebb konfliktusunk lesz vele! Ne engedj�k meg neki az asztaln�l kunyer�l�st, parancsoljuk a hely�re, mert k�sobb nagyon kellemetlen a m�r asztallapig fel�ro kutya, amint fej�t �l�nkbe t�ve ny�lazza �ssze ruh�inkat, esetleg alulr�l nyalogatja a t�ny�rt, vagy ak�r felny�l az asztalra egy-egy falat�rt. Ehhez term�szetesen az is hozz�tartozik, hogy az asztalr�l nem etetj�k a kuty�t! Foleg nagymam�kat neh�z erre r�venni, de meg�ri! Neh�z t�ma a felugr�l�s, sok k�nyvben olvashatjuk, hogy ilyenkor l�pj�nk r� a kiskutya h�ts� l�b�ra, azonban ez vesz�lyes lehet egy 90 kil�s eroteljes f�rfi �s egy 3-5 kil�s k�ly�kkutya viszonylat�ban! A gyerekek sem �rzik meg pontosan, hogy hol a hat�r a tapos�sban, a kiskutyal�bak pedig k�nnyen roppannak. A legk�nnyebb m�dszer, hogy orr�n�l fogva tenyer�nkkel eltoljuk, k�sobb pedig, amikor kicsit nagyobb, egy j�l ir�nyzott mozdulattal elkasz�ljuk h�ts� l�bait, nekem ez nagyon bev�lt! J�tsszunk a k�ly�kkel sokat, amennyit csak idonk engedi! Ha k�sobb k�pezni akarjuk, az apport-gyakorlatokat m�r most elkezdhetj�k vele, meg fogunk lepodni, mennyire partner ebben. Egy megcsom�zott zoknival, b�rmilyen, �ltala is szeretett t�rggyal, vagy egy �gynevezett k�ly�k-dummy-val elkezdhetj�k ak�r a lak�sban is a j�t�kot. Elosz�r alaposan felingerelj�k a k�lyk�t, h�zg�ljuk elotte jobbra-balra a t�rgyat, majd, amikor m�r majd megor�l, hogy megkaparintsa, j�l l�that�an eldobjuk neki. Amint megfogta, nagy lelkesed�ssel, h�tr�lva csalogatjuk magunkhoz. M�g hat�sosabb m�dszer, ha le�l�nk a f�ldre, akkor szinte mag�t�l rohan hozz�nk �s a dummy-val egy�tt a nyakunkba ugr�l! Ha oda�rt hozz�nk, a dummyval a sz�j�ban alaposan megdics�rj�k, majd a sz�j�b�l kiv�ve a t�rgyat azonnal folytatjuk a j�t�kot! Ez nagyon fontos, nehogy az maradjon meg a kis fej�ben, hogy ha visszaviszem a zs�km�nyomat, elveszik tolem �s v�ge a j�t�knak! Szerencs�s viszont, ha a k�z�s j�t�kra sz�nt t�rgyat a legv�g�n elvessz�k tole, nem hagyjuk ott neki r�gcs�lni, hurcol�szni, �gy hamar megtanulja a munka t�rgyai �s az egy�b holmik k�z�tti k�l�nbs�get. Hamarosan �szrevessz�k, hogy mennyire �r�l, amikor megl�tja kez�nkben azt a t�rgyat, ami a k�z�s j�t�kot �g�ri neki! Ez k�sobb fizetodik ki nagyon, amikor vil�gosan meg tudja majd k�l�nb�ztetni a r�gcs�lhat� fadarabot az apportmunk�ban haszn�lt t�rgyakt�l (dummy) illetve a vadt�l (f�c�n, kacsa, ny�l). Soha ne j�tsszunk a retriever k�ly�kkel h�zg�l�sdit, ez k�sobb, ha vad�szatra szeretn�nk haszn�lni, kem�nysz�j�s�got okozhat, nem besz�lve arr�l, hogy elferd�theti a k�ly�k �ppen kib�j� v�gleges fogait. A szocializ�ci�, nevel�s idoszak�ban a kiskutya megtanulja a szobatisztas�got, a nev�t, hogy j�jj�n, amikor h�vj�k �s nyugton maradjon, amikor nem tudnak vele foglalkozni. A k�vetkezo l�p�s a tanul�sban a k�ly�k-k�pz�s, avagy kutyaovi. ALAPK�PZ�S - ALAPELVEK <../images/munka1.jpg> <../images/munka1.jpg>A retriever munka - a fegyelmen t�l - alapvetoen az al�bbi tev�kenys�gekbol �ll: jel�l�ses elhoz�s, elhoz�s ir�ny�t�ssal, l�gszimatos keres�s, vonszal�kmunka. A v�zi munka tulajdonk�ppen csak neh�zs�ge miatt k�pvisel �n�ll� kateg�ri�t. Alapelv, hogy am�g a kutya sz�razf�ld�n nem v�gzi t�k�letesen a feladatot, ne kezdj�k el azt v�zben gyakorolni, mert ott nem �ll m�dunkban korrig�lni! Kevesebbet is tudunk egy kezdo kuty�nak seg�teni a v�zben, mint egy erdei-mezei munk�n�l. Amit ezeken az oldalakon le�runk, �s amit a kik�pzok mondanak, az a teljes kutya�llom�nyhoz k�pest csak t�red�k tapasztalatokon alapul - b�rmilyen r�gen kuty�zik is valaki, b�rmikor szembeker�lhet olyan probl�m�val, amit az adott kuty�n�l nem tud megoldani. Minden kutya egy k�l�n egy�nis�g, ez�rt a gazd�nak meg kell tanulnia "olvasni" a kuty�j�t, ki kell ismernie annak egy�nis�g�t, szok�sait, gyeng�it, eross�geit �s ennek megfeleloen alak�tania k�pz�si m�dszereit, a k�pz�s fel�p�t�s�t. Meg kell tanulnunk kommunik�lni kuty�nkkal, hogy eredm�nyesen egy�ttmuk�dhess�nk. Legy�nk t�relmesek! A kutya nem �rti meg t�relmetlens�g�nket, ha igazs�gtalanul b�ntetj�k, h�napok munk�j�t s�p�rhetj�k el n�h�ny inger�lt pillanat miatt. Elosz�r mindig gyozodj�nk meg arr�l, hogy a kutya �rti-e, amit k�r�nk tole, tesz-e erofesz�t�st, hogy megoldja a feladatot, vagy sz�nd�kosan ellenkezik. B�ntetni csak ekkor szabad, sot, ekkor kell is! A b�ntet�s kuty�t�l �s hib�t�l is f�gg. N�ha el�g egy hat�rozott NEM, vagy MIT CSIN�LSZ?!, vagy egy haragos morg�s (bizony, ebbol sokat �rtenek a kuty�k, pr�b�ljuk ki!). M�skor egy eroteljesebb p�r�zr�nt�s, esetleg s�lyosabb esetben legyint�s vagy fen�ken billent�s, k�ly�knek eros b�ntet�s a nyakbor�n�l t�rt�no megr�z�s-cib�l�s. �rz�kenyebb kuty�n�l gyakran egy cs�nya pillant�s fel�r egy domin�ns kan kutya f�ldre d�nt�s�vel, sot! Vigy�zzunk az �rz�keny kuty�kkal, mert hamar megs�rtodnek, �s ha ezt k�vetoen folyton engesztelni pr�b�ljuk, hamar kihaszn�lja gyenges�g�nket, �s o fog zsarolni benn�nket! Nagyon fontos a kutya megdics�r�se, ha valamit j�l csin�l! A feladat v�gz�se k�zben biztassuk, �s a j�l elv�gzett feladat v�g�n alaposan dics�rj�k meg, sz�val �s simogat�ssal is! Min�l nehezebb a feladat, ann�l lelkesebben dics�rj�k, ak�r nagy huh�t is csaphatunk egy j�l megoldott neh�z feladat ut�n. Min�l idosebb a kutya, ann�l kevesebbet dics�rgetj�k, akkor a munka maga a jutalom, esetleg egy halk "J�l van"-nal, vagy "�gyes"-sel nyugt�zhatunk egy sz�p megold�st! A lass�bb, kevesebb kedvvel dolgoz� kuty�kat hangosabban �s sz�les, nagy simogat�sokkal lelkes�tj�k, a hevesebb v�rm�rs�kletut halkan, nyugodt simogat�ssal nyugtatjuk le a feladat ut�n. Rossz feladatmegold�sn�l soha nem dics�rj�k meg a kuty�t ("nem azt csin�lta, amit k�rtem, de legal�bb visszaj�tt"), nem is szidjuk meg ut�na az ebet, mert ezt nem �rti, hanem a feladat megold�sa k�zben korrig�lunk. Ha olyan szerencs�sek vagyunk, hogy a k�ly�k k�zbe apport�roz, soha nem akkor dics�rj�k meg, amikor elvessz�k tole a t�rgyat, hanem amikor m�g fogja - nehogy azt higgye, hogy az elereszt�st d�jazzuk! Legy�nk k�vetkezetesek �s hat�rozottak. A kutya az ism�tl�sekbol tanul, teh�t egy adott feladatra mindig ugyanazt a parancssz�t �s mozdulatokat haszn�ljuk, besz�lj�nk nagyon keveset, a parancsszavak legyenek r�videk, hat�rozottak. Legjobb, ha vesz�nk egy kutyas�pot, akkor es�ly�nk sincs r�, hogy monol�gokat mondjunk eb�nknek, hiszen tele van a sz�nk... A NEM mindig nem legyen, az igen pedig igen. Ha csak egy kicsit rosszalkodik, az nem lehet enyhe NEM. A fiatal kutya csak a fekete �s feh�r helyzeteket �rti - nem tudja kisz�molni, hogy ma h�nyadik �L-n�l vesz�tj�k el a t�relm�nket. Ez�rt azt�n mindj�rt az elso parancssz�n�l k�vetelj�k meg a v�grehajt�st, �gy nem adunk m�dot r�, hogy kipr�b�ljon benn�nket. <../images/prok.jpg> <../images/prok.jpg> A k�pz�s eredm�nyess�g�nek n�gy meghat�roz� t�nyezoje a k�pzo tehets�ge �s tapasztalatai, az alkalmazott m�dszer, a r�ford�tott ido �s erofesz�t�s, valamint a rendelkez�sre �ll� k�r�lm�nyek (f�ldrajzi k�rnyezet, rendelkez�sre �ll� eszk�z�k, vad, seg�tok). Ha valamelyikbol kev�s van, a m�sik ketto ellens�lyozhatja bizonyos m�rt�kig! Szerezz�nk min�l t�bb tapasztalatot! N�zz�k meg m�s kuty�sok k�pz�si m�dszereit, olvassunk szakirodalmat, menj�nk el versenyekre, ismerkedj�nk meg eredm�nyes munkakuty�sokkal �s besz�lgess�nk vel�k a kuty�val val� munk�jukr�l, k�rj�nk tan�csot, ha probl�m�nk van! A sok �sszegyujt�tt inform�ci�b�l k�nnyebb kialak�tani a sz�munkra �s kuty�nk sz�m�ra is megfelelo m�dszereket, �s sz�mos tr�kk�t tanulhatunk el! Csak azt higgy�k el, amit l�tunk! Ha egy kutya munk�ja igazolni l�tszik gazd�ja m�dszer�t, akkor azt m�r felvehetj�k tapasztalataink k�z�. Aki legend�kat mes�l saj�t bombabiztos k�pz�si m�dszereirol �s szuper kuty�ir�l, de l�tni m�g egyet sem l�ttunk k�z�l�k munka k�zben, azt hallgassuk meg, �s v�ljunk el bar�ts�gban tole... Ha val�ban belefogunk kuty�nk k�pz�s�be, a csal�dtagokat is vegy�k r�, hogy seg�ts�k munk�nkat! Amit mi nem enged�nk meg a kuty�nak, ok se tegy�k, mert egyr�szt al��ss�k tekint�ly�nket, m�sr�szt a kutya nem tudja mag�t mihez tartani. <../images/jatek1.jpg> <../images/jatek1.jpg>A napi tr�ninget mindig kipihent kuty�val kezdj�k meg. Elotte ne j�tsszon �r�kig a gyerekekkel, m�s kuty�kkal, mert lehet, hogy fizikailag m�g teljesen fitt lesz, de koncentr�lni m�r nem fog tudni! A j�t�kot, kimer�to t�r�t hagyjuk a k�pz�s ut�nra. K�ly�kkuty�val mindig egyed�l gyakoroljunk! A m�sik kuty�t addig tegy�k be az aut�ba, vagy ha nyugodt, fektess�k el valahol, hogy ne zavarja a k�ly�k koncentr�l�s�t, ne szedje el elole az apportot! A napi k�pz�si ido t�bb r�vid r�szbol �lljon, laz�t� peri�dusokkal. K�pz�s elott midig engedj�k meg a kuty�nak, hogy elv�gezze a dolg�t, kilaz�tsa mag�t az otthoni fekv�s ut�n (ez kb. 5-10 perc). Ezut�n j�n az elso gyakorl�si r�sz (5-10 perc) majd ism�t 5-10 perc laz�t�s. Ism�t 5-10 perc gyakorl�s k�vetkezik, majd levezeto s�ta. K�ly�knek, valamint meleg idoben, foleg kev�ss� energikus kuty�knak, enn�l kevesebb is el�g, "p�rgos" ebeknek �s t�len beiktathatunk m�g 5-10 percnyi gyakorl�st. V�ltogassuk a feladatokat, ne untassuk a kuty�t f�l �r�n kereszt�l ugyanazzal a gyakorlattal, mert csak egyre t�bbet fog hib�zni. Minden egyes nap k�pz�si feladatait meg kell tervezni az elozo napok, hetek munk�ja alapj�n, �s a k�pz�s v�gezt�vel ki kell �rt�kelni az aznapi feladatokat �s azok megold�s�t - kuty�nk hib�z�sait �s saj�t mell�fog�sainkat (ez a nehezebb!). Ennek alapj�n �p�theto fel ill. m�dos�that� a k�vetkezo napok, hetek munk�ja. Fokozottan �ll ez akkor, ha versenykuty�t k�v�nunk k�pezni: itt csak szil�rd alapokra lehet �p�tkezni, �s lassabban is lehet haladni, mint mondjuk egy vad�szkutya kik�pz�s�n�l. Ha egy feladat t�l neh�z a kuty�nak, ne eroltess�k, de ne is engedj�nk a k�vetelm�nybol - ink�bb k�nny�ts�nk a feladaton. A k�pz�st minden alkalommal pozit�v �lm�nnyel z�rjuk a kutya sz�m�ra, egy olyan gyakorlattal, mely biztosan sikert hoz sz�m�ra. Tartsunk egyens�lyt a k�pz�s sor�n! Ha az egyik t�pus� feladatot t�l sokat gyakoroljuk, az a m�sik rov�s�ra megy (pl. ir�ny�t�s - l�gszimatos keres�s: az egyik teljes kontrollt, a m�sik �n�ll� munk�t k�v�n). V�g�l egy "mintas�ta": szaladg�l�s, dolga-v�gz�s (5-10 perc) ir�ny�t�si gyakorlat seg�tovel (5-10 perc) szaladg�l�s, gyakori ir�nyv�lt�sokkal (5 perc) egyes, vagy kettos jel�l�s (5-10 perc) stabilit�si gyakorlat seg�tovel (5 perc) l�gszimatos keres�s elozoleg eldugott dummyk ut�n - levezet�snek (5 perc) s�ta p�r�zon, "l�bhoz" gyakorlatok (10 perc) levezeto s�ta, kontroll alatt, esetleg j�t�k m�s kuty�kkal. �sszesen: 40-55 perc, idonktol, kedv�nktol f�ggoen, �s ne feledj�k, hogy ennyi k�z�s foglalatoss�gra m�g a kertben tartott kuty�knak is sz�ks�g�k van! A K�PZ�S ESZK�ZEI �Spjelek E-collar Ma m�r a retriever k�pz�s is olyan magas szinten van, hogy kis t�lz�ssal �n�ll� szakm�nak vagy tudom�nynak is mondhatn�nk, ennek megfeleloen komoly eszk�z arzen�l �ll a profi tr�nerek szolg�lat�ra. Ennek bizonys�ga az egyik legkomolyabb amerikai vad�sz-retriever internetes �ruh�z 650 (!) oldalas on-line katal�gusa. Az eszk�z�k c�lja, hogy seg�ts�k a kik�pz�ssel foglalkoz�k munk�j�t, hogy min�l hat�konyabban tudjanak az adott feladatokra koncentr�lni. Sajnos az itt le�rt eszk�z�k nagy r�sze Magyarorsz�gon nem szerezheto be, de az elm�lt idoszakban siker�lt ki�p�ten�nk azokat a csatorn�kat, melyeken kereszt�l a legfontosabb dolgokat megszerezhett�k. P�r�z S�p Dummy Dummy-kil�vo Teniszlabda �s tenisz�to Mad�r (�lo �s d�g) Mad�rkil�vo Elektromos nyak�rv (E-collar) Hasznos kieg�sz�tok: Ad�-vevo (Walkie-talkie) Dummy t�ska Egy megfelelo p�r�zzal �s egy-k�t dummy-val m�r el tudjuk kezdeni a kik�pz�st, de a folyamatos fejlod�shez szinte biztos, hogy elobb-ut�bb mindenre sz�ks�g�nk lesz. N�zz�k sorban, melyek is ezek. P�r�z <../images/leash1.jpg> <../images/leash1.jpg>Retrieverek eset�ben legt�bbsz�r olyan p�r�zt haszn�lunk, melynek v�ge egy karik�n �tb�jtatva hurkot k�pez, �gy egyben ez a nyak�rv is. Ezt a p�r�zt m�r eg�sz fiatal kort�l haszn�lhatjuk, �gy megk�m�lj�k magunkat a k�sobbi eroteljes h�z�st�l �s r�ngat�st�l. Fiatal kuty�k k�pz�s�n�l gyakran rajtuk szoktuk hagyni a p�r�zt vagy hossz� (ak�r 10-20 m�ter hossz�) vezet�ket, ez esetben ne haszn�ljunk fojt�nyak�rvet! Kituno hossz� vezet�ket k�sz�thet�nk v�kony hegym�sz� k�t�lbol, ez k�nnyu �s nehezebben gubancol�dik, mint a madzag. K�sobb v�rcsap�z�sn�l is j�l haszn�lhatjuk. Olyan helyen, ahol a p�r�z k�nnyen felakadhat (suru boz�t), �s v�zben soha ne hagyjunk a kuty�n se p�r�zt, se nyak�rvet! Hossz� vezet�ken levo kuty�n a nyak�rv soha ne legyen folyt�! A p�r�z a k�pz�s folyam�n eg�szen v�kony legyen, k�sobb, ha m�r kik�pzett kuty�nk van, ezt lecser�lhetj�k egy sz�munkra is k�nyelmesebb vastagabbra. Ha olyan kifejlett kutya k�pz�s�be kezd�nk, amelyik nagyon ‘menos’, akkor j�l j�het az egysoros l�nc fojt�nyak�rv, de ha idoben kezdj�k a foglalkoz�st, akkor erre nem lesz sz�ks�g�nk. S�p <../images/whistle31.jpg> <../images/whistle31.jpg>Magyarorsz�gon szinte eg�szen napjainkig szarub�l vagy muanyagb�l k�sz�lt k�toldal� vad�szkutya s�pot (a k�pen jobb oldalon) haszn�lt�k, illetve haszn�lj�k legt�bben m�g most is. Ennek jellemzoje, hogy mindk�t v�g�n lehet f�jni, egyik oldal�n trill�z� hangot ad, a m�sik fele pedig folytonos, magasabb hangon sz�l. (ezt a s�pot vizsla-s�pnak is nevezik) Az Angli�ban �s Eur�pa legt�bb orsz�g�ban elterjedt ACME 210 1/2 jelu s�p (a k�pen bal oldalon) ezzel szemben csak egyoldal�, folyamatos, magas hang kiad�s�ra k�pes. Ezt a s�pot haszn�lom �n magam is, a s�pjelekrol m�shol r�szletesen lehet olvasni. Az amerikai Field Trial versenyzok t�bbs�ge az un. Roy Gonia s�pot haszn�lja, �s b�r ez is csak egy oldalas, sokkal hangosabb mint az ACME 210 1/2 jelu. Ennek oka az ottani versenyform�b�l ad�dik. (errol a versenyek fejezetben olvashattok). Ez a s�p r�n�z�sre �s hangra is legink�bb egy futballb�r� s�pj�hoz hasonl�that�, de ha valaki versenyezni is akar Eur�p�ban, akkor ink�bb ne haszn�lja ezt, mert az angol b�r�k k�ztudottan nem szeretik hangoss�ga miatt. A s�pjelekrol �s azok tan�t�s�r�l itt olvashatsz bovebben: Dummy <../images/dummy21.jpg> <../images/dummy21.jpg>Tal�n a legfontosabb eszk�ze a k�pz�snek a dummy. Ez maga az apportt�rgy, mellyel az elhoz�sokat gyakoroljuk. Legt�bbsz�r 500 grammos v�szon dummy-t haszn�lunk, de term�szetesen van enn�l kisebb, fiatal kuty�k sz�m�ra (k�ly�k dummy) �s nagyobb is. A dummy lehet j�l l�that� feh�r, z�ld vagy a kuty�k sz�m�ra szinte l�thatatlan piros. Anyaguk t�bbnyire eros v�szon, t�m�t�s�k k�zepesen kem�ny, v�g�k�n pedig egy r�vid madzag van, melyn�l fogva l�nyegesen k�nnyebben tudjuk ak�r messzire is eldobni. <../images/hallmark1.jpg> <../images/hallmark1.jpg>Sokan �gy v�lekednek, hogy felesleges dummy-ra p�nzt kiadni, amikor egy hasonl� m�retu fadarabra n�h�ny f�c�ntollat k�tve vagy ny�lszort tekerve ugyanazt a hat�st el lehet �rni. Ennek n�mileg ellentmond az t�ny, melyet sok fiatal kuty�n�l megfigyeltek, hogy a kem�ny t�rgyak - mint <../images/duck.jpg> <../images/duck.jpg>amilyenek a fadarabok is- r�g�sra k�sztetik a kuty�t, mely k�l�n�sen retrieverek eset�ben k�sobb sok probl�m�t okozhat. A dummy �szik a v�zen, �gy v�zi apport�roz�sra is kiv�l�an alkalmas, b�r gy�rtanak kifejezetten v�zi-dummy-t is, mely puha muanyagb�l k�sz�l. Dummy kil�vo (dummy-launcher) A dummy-launcher egy olyan szerkezet, mely .22-es l�ved�k berobbant�s�val kil�vi a r�dra felh�zott kis m�retu feh�r vagy piros sz�nu dummy-t. Att�l f�ggoen, hogy milyen l�ved�ket haszn�lunk (gyenge-k�zepes-eros), azt ak�r t�bb mint sz�z m�terre is kiloheti. Nagy elonye, hogy a launcher els�t�sekor a l�v�s hangja is hallatszik �s a nagy t�vols�g seg�t megelozni, hogy kuty�nk be�lljon egy bizonyos t�vols�gra (dob�s t�vols�g), m�g ha legt�bbsz�r seg�to n�lk�l is kell gyakorolnunk. A kil�vo b�r�l�i azt mondj�k, hogy nem val�szeru, hogy a kil�vo hangja a pusk�t imit�lja, mert a val�di pusk�b�l nem j�n ki soha a mad�r (mint eset�nkben a dummy), amit a kuty�nak be kell hoznia. Ennek ellen�re m�g nem hallottam egy olyan dummy-launcher-rel k�pzett kuty�r�l sem, amely a vad�szaton csak a pusk�t n�zte volna, v�rva, hogy kiessen belole a mad�r! Teniszlabda �s tenisz�to Angol k�pzok eloszeretettel haszn�lj�k ezt a praktikus �s olcs� eszk�zt. Mivel a labda kicsi �s z�ld, m�r gyenge aljn�v�nyzetben is komoly munka megtal�lni, kiv�l�an fejleszti a kutya orrhaszn�lat�t, r�ad�sul megtan�tja m�lyre tartott orral keresni, hiszen a kis labd�t m�sk�pp nem tal�lja meg! Az elgurul� labda pedig a csap�z�sra vezeti r� a kuty�t. A tenisz�tovel egy kis rutint szerezve komoly t�vols�gokra juttathatjuk el a labd�t, �gy hossz� jel�l�seket is tudunk gyakorolni, ha nincs is seg�tonk. R�ad�sul, mivel a rep�lo teniszlabda hatalmas inger, alkalmas a stabilit�s gyekorl�s�ra is - csak legy�nk el�g szemf�lesek, hogy meg tudjuk elozni a kutya kiugr�s�t! Ha nem vagyunk biztosak benne, ink�bb hagyjuk rajta a p�r�zt �s tapossunk a v�g�re! Sokan kifog�solj�k a teniszlabd�ban, hogy megtan�tja a kuty�t az �ld�z�sre. Csak akkor, ha megengedj�k neki! Ha csak parancsra indulhat el, esz�be sem fog jutni teniszlabd�t hajkur�szni. Ha �szrevessz�k, hogy kuty�nk eloszeretettel r�gcs�lja, "pump�lja" visszahoz�s k�zben a labd�t, ne haszn�ljuk t�l gyakran! Madarak B�r a k�pz�sek sor�n legt�bbsz�r dummy-kat haszn�lunk, nem vesz�thetj�k szem elol, hogy v�gso c�lunk vad�szkuty�k k�pz�se, akik madarakat fognak behozni. Teh�t a megfelelo k�pzetts�gi szint el�r�sekor egyre t�bbet kell madarakkal dolgoznunk. Ezeket sem k�nnyu beszerezni, mi az idosebb kuty�inkkal vad�szatokra j�runk madarat �sszeszedni, ez�rt a munk��rt alkalmank�nt 3-4 f�c�n vagy kacsa j�r. Esetleg a helyi vad�szt�rsas�gn�l lehet k�rni 1-2 elhullott teny�sztett madarat, ha foglalkoznak ilyesmivel. Mad�rkil�vo (Bird Launcher) <../images/birdlaun1.jpg> <../images/birdlaun1.jpg>Ahogyan neve is mutatja, ez egy olyan szerkezet, melyben az �lo vagy d�g madarat el lehet helyezni, majd azt manu�lisan vagy t�vir�ny�t�ssal kinyitva felrep�lo madarat tudunk imit�lni, ez�ltal tesztelve kuty�nk stabilit�s�t vagy jel�lok�pess�g�t. Term�szetesen a mad�r helyett haszn�lhatunk dummy-t is, melyet a kiold�s ut�n a szerkezet rug�inak seg�ts�g�vel 6-8 m�ter magasra tud feldobni. A mad�rkil�voknek sz�mos fajt�ja l�tezik: az egyszeru zsin�rral muk�dtethetotol a t�vir�ny�t�s�, t�bb l�vetuig, mely kiold�s ut�n puskal�v�shez hasonl� hangot is ad. Term�szetesen a k�l�nbs�g az �rakban is megmutatkozik: jelenleg a mad�rkil�vok �ra 50 �s 500 doll�r k�z�tt mozog. Elektromos nyak�rv (E-collar) <../images/triton11.jpg> <../images/triton11.jpg>Sok profi tr�ner szerint a leghasznosabb k�pz�si eszk�z, m�sok szerint aki a kuty�j�t szereti ilyenre m�g csak nem is gondol. Egyes orsz�gokban tiltj�k a haszn�lat�t, m�shol a legnevesebb szaklapok aj�nlj�k �s k�z�lnek folyamatosan �r�sokat pozit�v hat�sair�l. <../images/tritoni1.jpg> <../images/tritoni1.jpg>Lehet szeretni vagy nem szeretni, egy biztos: �gy �t�lkezni r�la, hogy ne ismern�nk pontosan muk�d�s�t �s haszn�lhat�s�g�nak k�r�lm�nyeit, felelotlens�g! Ez viszont nagyobb l�legzetv�telu dolog, semmint hogy p�r sorban lerendezzem, �gy erre egy k�l�n fejezetet szeretn�k ford�tani. Az elektromos nyak�rvrol �s annak haszn�lat�r�l itt olvashatsz bovebben: Tov�bbi hasznos kieg�sz�tok Dummy t�ska B�r vannak speci�lis (legink�bb tariszny�hoz hasonl�t�) dummy t�sk�k, tulajdonk�ppen mindegy, miben vissz�k a dummy-kat. Az viszont, hogy t�sk�ra sz�ks�g�nk lesz, szinte biztos, hiszen a k�pz�sek elorehaladt�val egyre t�bb eszk�zt kell magunkkal hordani. (Ad�-vevo) Walkie-talkie A kutya vezetoje �s a seg�tok k�z�tt gyakran nagy t�vols�g van, �gy kommunik�ci�juk kiv�l� seg�toje lehet a kis ad�-vevo, mely �ltal �gy tudunk besz�lgetni, hogy azzal a kutya munk�j�t nem zavarjuk. K�l�n�sen hasznos ez p�ld�ul, amikor olyan fedett helyen dolgozunk, ahol a vezeto m�r nem vagy nem j�l l�tja a kuty�t (pl. egy hossz� ir�ny�t�sos feladatn�l). Az elektromos nyak�rv �s a kutyakik�pz�s egy�ttes hallat�n sokan �sszer�ncolj�k homlokukat �s gyakran hangot is adnak nemtetsz�s�knek. A v�lem�nyek idonk�nt eg�szen a v�gletekig elmennek, hallottam m�r olyat is, hogy "aki a kuty�j�t szereti, az ilyet nem tesz r�". Term�szetesen nem k�v�nom senkire r�eroltetni v�lem�nyemet, de abban bizony�ra mindannyian egyet�rt�nk, hogy v�lem�nyezni csak olyan dolgot lehet, melyet alaposan ismer�nk is. Sajn�latos m�don, az ellent�bor szinte kiv�tel n�lk�l olyanokb�l �ll, akik sosem, vagy csak nagyon fel�letesen tal�lkoztak m�g az elektromos nyak�rv haszn�lat�val. De honnan is sz�rmazik vajon ez a gyakran megmagyar�zhatatlan ellenszenv? Elsodlegesen tal�n mag�b�l a n�vbol: elektromos �ramot vezet�nk egy nyak�rv�n kereszt�l egy �lol�ny test�be! H�t, ez val�ban el�g durv�n hangzik. Nem kiz�rt, hogy ellen�rz�seinket hallott vagy l�tott negat�v p�ld�k is eros�tik: a kutya nem akart a s�pra meg�llni, ez�rt a tr�ner r�nyomott egy kem�nyet, mire szerencs�tlen p�ra n�gy l�bbal a levegobe ugrott hangos vony�t�s k�s�ret�ben, majd ha lehet m�g gyorsabban pr�b�lt eliszkolni arr�l a helyrol, ahol a kellemetlen �lm�nyben volt r�sze. Nem k�v�nom c�folni a t�nyt: sajnos a legkiv�l�bb tal�lm�nyok is sz�rnyuek lehetnek, ha rossz (nem hozz��rto) kezekbe ker�lnek (gondoljunk csak a tud�sok �s a hadvezet�s kapcsolat�ra). Mindezek ellen�re furcsa, hogy n�melyik orsz�g, amely t�rv�nyben tiltja az elektromos nyak�rv haszn�lat�t (pl. Ausztria) oly term�szetesen �s eloszeretettel alkalmazza a 'vill�nyp�sztort' �llatai kord�ban tart�s�ra. Nem egyszer l�ttunk ilyet m�g a kutyakennel k�r�l is, mely az �s�st �s az ugr�l�st hivatott megakad�lyozni. Ebben mi a logika? Szerintem semmi… Az elektromos nyak�rv t�rt�nete n�h�ny �vtizedre vezetheto vissza, �s az ut�bbi 8-10 �v hatalmas technikai fejlod�st hozott az eszk�z�k �s az alkalmazott k�pz�si m�dszerek ter�n. Ennek eredm�nyek�nt elmondhat�, hogy ma m�r Amerik�ban a retriversportok legrangosabbj�nak sz�m�t� Field Trial versenyek legjobbjai szinte kiv�tel n�lk�l elektromos nyak�rv seg�ts�g�vel lettek k�pezve. E mellett persze az egy�b kutyasportokban is jelentos szerepet kapott, mely k�sz�nheto azon elonyeinek, mely szinte semmilyen m�s m�don nem ut�nozhat�. Mire val�? <../images/kacsagyaksi2.jpg> <../images/kacsagyaksi2.jpg>Mielott belev�gunk a t�ma r�szletez�s�be, felteszek egy k�rd�st, amely tal�n seg�t r�mutatni, hogy milyen helyzetekben kap k�l�n�sen nagy jelentos�get az e-nyak�rv: kuty�nknak megtan�tottuk sz�razf�ld�n az ir�ny�t�st, �s m�r v�zbol is apport�rozunk vele. �m mit csin�lunk, ha egy feladat sor�n a v�zpartt�l j� 50 m�terre kuty�nkat balra, a ny�lt v�zen fekvo lott kacsa fel� szeretn�nk ir�ny�tani, �m o a parancsot megtagadva jobbra, a n�d fel� kezd �szni, feltehetoen m�s, sz�m�ra vonz� szagok hat�s�ra. Sz�val mit tudunk tenni? Kiab�lhatunk, s�polhatunk, de ha kuty�nk r�j�n, hogy igaz�b�l tehetetlenek vagyunk, akkor az idok folyam�n engedetlens�ge a v�zben csak fokoz�dni fog, �s idovel od�ig juthatunk, hogy a partt�l 5 m�terre minden kapcsolatunk megszakad a kuty�val. Ezzel szemben elektromos nyak�rv haszn�lata eset�n (megfelelo elok�pz�s ut�n term�szetesen) amikor jobbra indul, adunk neki egy meg�ll�t� parancsot. Ha meg�ll, de ir�nybak�ldo parancsunkat ezut�n sem veszi fel (teh�t ezzel mintegy megbizonyosodtunk, hogy sz�nd�kosan tagadja meg a m�r megtanult parancsot) akkor egy megfelelo eross�gu elektromos stimul�ci�t k�ld�nk, mintegy tudatva, hogy f�ggetlen�l a t�vols�gt�l �s a v�ztol, a 'kez�nk �gy is el�r hozz�'. Ezut�n megism�telj�k a sz�m�ra m�r ismert ir�ny�t�si parancsot, melyet szinte biztos, hogy teljes�teni fog. Kiss� leegyszerus�tve �gy is mondhatn�nk, az elektromos nyak�rv nem m�s, mint egy m�sf�l kilom�ter hossz�, l�thatatlan p�r�z. A k�peken j�l l�tszik, hogy a kuty�k nem l�g� fejjel-farokkal dolgoznak, hanem a munk�ra koncentr�lnak �s nem az �ram�t�stol rettegnek. Nem k�rd�ses, hogy a kutyakik�pz�s sor�n a dics�ret �s a dorg�l�s k�l�nb�zo fokozataival pr�b�lunk elorehaladni. Az sem vitathat�, hogy az idoz�t�s kulcsfontoss�g�. �m ha kuty�nk 10-20 m�tern�l messzebb van, gyakran szinte lehetetlen a hagyom�nyos eszk�z�kkel azon nyomban fell�pni nemk�v�natos cselekedeteivel szemben. Az elektromos nyak�rv nem egy k�pz�si m�dszer, hanem egy k�pz�si eszk�z! Vagyis ha a m�dszer�nk nem j�, akkor a nyak�rv sem fog megold�st jelenteni sz�munkra. Megfeleloen fel�p�tett �s nagyon k�vetkezetesen betartatott m�dszer eset�n nem felt�tlen sz�ks�ges az elektromos nyak�rv haszn�lata, �m ekkor bizonyos feladatokra t�bb idot kell sz�nnunk �s el kell fogadnunk, hogy a magasszintu k�pz�s sor�n szembetal�lkozhatunk olyan szitu�ci�kkal, ahol m�r nem tudjuk majd kuty�nkat korrig�lni. Mielott vadul elkezden�nk nyomkodni a nyak�rv t�vir�ny�t�j�n tal�lhat� gombokat, meg kell �rten�nk a nyak�rvvel t�rt�no k�pz�s mechanizmus�t. Ennek l�nyege: Az elektromos nyak�rv nem alkalmas parancsok tan�t�s�ra, csak m�r megtan�tott parancsok biztosabb, gyorsabb, k�r�lm�nyektol mentes v�grehajtat�s�ra! Az elektromos nyak�rv muk�d�se Hallottam m�r magyar tr�nertol is, amint �gy nyilatkozott: "ebbe a kuty�ba ak�r 220-at is vezethetn�l, akkor is �gy csin�lja, ahogy o akarja. Felesleges k�nl�dni vele, immuniss� v�lt a nyak�rvre, r�ad�sul pontosan tudja mikor van rajta �s mikor nincs!". H�t igen, sok minden elhangzott itt, n�zz�k sorba melyek is ezek: Elosz�r is az elektromos stimul�ci� eross�ge. Nincs k�t egyforma ember �s nincs k�t egyforma kutya sem. A r�gi nyak�rveken �ltal�ban nem, vagy csak minim�lis m�rt�kben lehetett fokozatot �ll�tani. Ez p�rosult a tr�nerek elm�let�vel, mely szerint a 'menos' kutya csak azt �rzi meg ha j�l 'odacsapnak' neki, �gy r�gt�n feltett�k a legmagasabb fokozatba. A kuty�k temperamentuma, menokedve �s �rz�kenys�ge �m kor�ntsem �ll ilyen m�don egyenes ar�nyban. A mai modern nyak�rvek (ilyet gy�rt az Innotek, a Tritronics �s m�g egy-k�t c�g) rendk�v�l komoly szerkezetek. Sajnos ezek olyannyira nem elterjedtek, hogy tudom�som szerint csak k�t ilyen van az orsz�gban. Az �ltalunk haszn�lt Tritronics Pro 500-as elektromos nyak�rv 5 eross�gi szintre �ll�that�, minden szinten lehetos�g�nk van gyenge (als� gomb), k�zepes (felso gomb) vagy eros (k�t gomb egyszerre) stimul�l�sra. Ez azt jelenti, hogy �sszesen 15 eross�gi fokozat k�z�l v�laszthatunk. E mellett egy kapcsol�val v�laszthatunk, hogy M - Momentary (pillanatnyi) vagy C - Continous (folyamatos) m�dban akarjuk haszn�lni azt. M m�dban, f�ggetlen�l att�l, hogy milyen hosszan tartjuk lenyomva a gombot, csak egy pillanatig stimul�lja a nyak�rv a kuty�t, legink�bb ahhoz lehetne hasonl�tani, mintha megr�ntan�nk egy pillanatra a p�r�zt. C m�dban folyamatosan stimul�lunk, mindaddig, am�g a gombot nyomva tartjuk. Ezt legt�bbsz�r akkor haszn�ljuk, amikor azt szeretn�nk el�rni, hogy kuty�nk megszak�tson egy cselekv�st �s megcsin�ljon egy m�sikat. Az eross�g megv�laszt�s�n�l a legalacsonyabbn�l kezdj�k �s folyamatosan haladunk felfel�, figyelve a kutya reakci�j�t. Goldenem, Bronco, h�rmas szint k�zepes eross�gig (M m�dban) szinte semmilyen reakci�t nem mutatott, 4-es szint gyenge fokozat�n kiss� elford�tja a fej�t. Ez az a reakci�, ami m�r elegendo is, hiszen nem <../images/dannifigyel3.jpg> <../images/dannifigyel3.jpg>b�ntetni, hanem figyelmeztetni akarjuk csak a kuty�t. (Ezzel szemben Art�r, aki a maga nem�ben egy rettenetesen makacs, akaratos labrador, m�r a 3-as szintet is respekt�lja!) Term�szetesen bizonyos ingergazdag szitu�ci�kban egy szinttel feljebb lehet tekerni a kapcsol�t, hogy azonos hat�st �rj�nk el, illetve v�zben lejjebb kell venni azt. Ha m�r itt tartunk, a nyak�rv �s a t�vir�ny�t� is egyar�nt v�z�ll�, �t�s�ll� nagyon strapab�r� szerkezet, mely egy felt�lt�ssel t�bb tucat k�pz�s sor�n alkalmazhat�. (A nyak�rv eross�g�t egy�bk�nt mi magunk is kipr�b�ltuk: ujjunkkal lefogva a k�t �rintkezot volt k�z�tt�nk aki 3-as, 4-es eross�gig minden komolyabb f�jdalom�rzet n�lk�l elviselte). Hiedelmek T�rj�nk vissza kor�bbi p�ld�nkhoz: "immuniss� v�lt a nyak�rvre"- mondja a tr�ner. Sajnos szint�n gyakori probl�ma a k�pz�sek sor�n, amikor valamit t�lz�sba visz�nk. Amikor �lland�an besz�l�nk (kiab�lunk) kuty�nkhoz, �szreveheto, hogy egyre kev�sb� fog r�nk figyelni (nem v�letlen, hogy a legjobb tr�nerek nagyon nyugodt, halkszav� emberek). Bizonyos hasonl�s�g felfedezheto a nyak�rv eset�ben is: ha t�l sokszor haszn�ljuk, elvesz�theti a jelentos�g�t. Kiv�l� amerikai tr�nerek v�lem�nye szerint az elso idoszakban 5-6 alkalommal nyomjuk meg a t�vir�ny�t�t egy-egy k�pz�s alkalm�val! Bizony neh�z ezt betartani, amikor ott van a kez�nkben a 'hatalom', de ha belegondolunk, akkor r�j�v�nk, hogy a k�pz�s c�lja, hogy kuty�nk min�l jobb legyen, vagyis hogy min�l kevesebbszer kelljen korrig�lni! Ha megfelelo eross�ggel �s j� idoz�t�ssel haszn�ljuk a nyak�rvet, akkor kuty�nk nem szokhat hozz�. "Pontosan tudja a kutya mikor van rajta �s mikor nincs". Ha kuty�nk t�k�letesen j�n l�b mellett p�r�zon, de an�lk�l k�ze nincs a l�b mellett men�shez, akkor valami probl�ma van a k�pz�s sor�n alkalmazott m�dszerrel. Ez ugyan�gy igaz a nyak�rves k�pz�sre is! El�sz�r is un. dummy-collart haszn�lunk. Ez egy s�lyra �s m�retre az elektromos nyak�rvvel pontosan megegyezo nyak�rv - elektronika n�lk�l. A k�pz�sek folyam�n ezt a nyak�rvet mindig feltessz�k a kuty�ra, �gy minimum 4-6 hetet gyakorolunk vele �gy, hogy l�nyeg�ben nem t�rt�nik semmi. Pontosabban nagyon is sok minden, hiszen megszokja a nyak�rvet �s �gy k�sobb fel sem mer�l benne, hogy �sszek�sse azt az elektromos stimul�ci�val. M�sk�nt: nem fogja �sszek�tni a feladatv�gz�st azzal, hogy van-e rajta nyak�rv vagy sem. Kuty�m sz�m�ra a nyak�rv egyet jelent a k�z�s gyakorl�ssal, melyet �r�mmel v�gez, �gy �r�mmel turi, hogy felcsatoljam a nyak�rvet. Mivel a nyak�rves k�pz�s seg�ts�get ad ahhoz, hogy kuty�nk ne vegyen fel rossz szok�sokat, �gy k�sobb a n�lk�l is a k�pz�seken megtanultak szerint j�l dolgozik. Az elektromos nyak�rv tov�bbi nagy elonye a hagyom�nyos m�dszerekkel szemben, hogy mivel semmilyen l�that� tettlegess�get nem tesz a tr�ner a kuty�val szemben (mint pl. �js�ggal, p�r�zzal, p�lc�val esetleg k�zzel t�rt�no fegyelmez�sn�l) �gy semmilyen negat�v reakci� vagy f�lelem nem alakul ki az emberrel szemben. A nyak�rv haszn�lata Azt hiszem most m�r tal�n el�g sokat �rtam ahhoz, hogy felkeltsem az �rdeklod�st, mik�nt is haszn�ljuk a nyak�rvet a k�pz�s sor�n. Nem v�llalkozn�k ennek r�szletes le�r�s�ra, mivel ez �nmag�ban egy k�l�n k�nyvet megt�ltene, de a folyamat fobb r�szeit, illetve a k�tfajta elt�ro haszn�lati m�dot az�rt bemutatn�m. A folyamat h�rom r�szbol �ll: szoktat�s: dummy-nyak�rv haszn�lat�val k�pezz�k kuty�nkat engedelmess�gi feladatokra �s jel�l�ses elhoz�sokat csin�ltatunk vele. Ez az idoszak 4-8 hetet vesz ig�nybe �s itt m�g egy�ltal�n nem haszn�lunk �les nyak�rvet elok�pz�s: (Collar Conditioning): a k�vetkezo 4-6 h�tben a m�r megtan�tott fegyelmezo feladatok k�zben elkezdj�k haszn�lni a nyak�rvet, de csak minden 4-5. parancsn�l seg�t�nk r� vele, k�zben a hagyom�nyos eszk�z�ket is haszn�ljuk (pl. p�r�z) retriever specifikus k�pz�s: a m�r megismert sziszt�ma szerint - figyelve a t�lzott haszn�lat elker�l�s�re - folytatjuk a k�pz�st (ir�ny�t�s, fegyelem, stabilit�s…stb) Haszn�lati m�dok: B�r t�bbf�le m�d l�tezik, a k�t legnagyobb csoport a haszn�latn�l a k�vetkezo: az egyik csoport a C, vagyis a folyamatos m�dot haszn�lja, m�ghozz� olyan form�n, hogy lenyomja a gombot, majd s�p vagy hangjellel parancsot ad a kuty�nak, pl. hozz�m. Ahogy a kutya elkezdi v�grehajtani a parancsot, pl. a gazda fel� fordul �s elindul, r�gt�n elengedj�k a gombot �s megdics�rj�k. Ezzel a k�pz�ssel el�rheto, hogy a kutya reakci�ja egyre gyorsabb lesz: a l�nyeg, hogy meg�rtess�k vele, hogy a parancs min�l gyorsabb teljes�t�s�vel hamarabb megszunik a kellemetlen �rz�s. Egy ido m�lva, a parancs gyors teljes�t�se rutinoss� v�lik a nyak�rv haszn�lata n�lk�l is a m�sik csoport r�gt�n a parancs kiad�sa ut�n nyomja meg a t�vir�ny�t�t M m�dban, vagyis csak pillanatnyi stimul�ci�t okoz. Ez pl. a 'hozz�m' parancs eset�ben megegyezo egy hat�rozott p�r�zr�nt�ssal. Ha hat�sa nem t�k�letes, akkor megism�telj�k a parancsot �s a stimul�ci�t is. Hasonl�an az elozoh�z kuty�nk itt is hamar felfogja, hogy j�l felfogott �rdeke, hogy m�r az elso parancssz�ra engedelmeskedjen. <../images/broncoda1.jpg> <../images/broncoda1.jpg>A parancsok �sszetettebb� v�l�s�val a haszn�lat is m�dosulhat, melyekre most nem t�rn�k ki. Term�szetesen van, aki a k�t m�dszert k�l�nb�zo parancsok eset�ben keresztezi, de szerencs�s ragaszkodni egy-egy parancsn�l az elsok�nt alkalmazott m�dhoz. A nyak�rv haszn�lhat� stabilit�s, apportt�rgy tart�s, egyenes fut�s �s m�g sok m�s feladat gyakoroltat�sa sor�n, de amennyit haszn�lhat hozz��rto kezekben, �gy legal�bb annyit �rthat hozz� nem �rtokn�l, �gy mindenk�ppen azt aj�nlom, hogy ha valakit komolyan �rdekel a t�ma, akkor forduljon olyanhoz, akinek m�r van gyakorlata az elektromos nyak�rv haszn�lat�ban. Sokan k�rdezt�k, �gy itt is szeretn�k v�laszolni a gyakran felmer�lo k�rd�sre: Hol �s mennyi�rt lehet beszerezni elektromos nyak�rvet? Az �ltalunk haszn�lt nyak�rv a Tritronics c�g term�ke, modellneve Pro 500-as. Sajnos ezt a m�rk�t Magyarorsz�gon nem, de tudom�som szerint Eur�p�ban sem nagyon lehet beszerezni. Mi az USA-b�l vett�k, internetes v�s�rl�s form�j�ban m�r ez sem nagyon komplik�lt. Tritronics term�keket lehet rendelni t�bbek k�z�tt a www.gundogsupply.com vagy a www.martindeeley.com honlapokon kereszt�l. A Pro 500-as �ra kb. 500 USD, de ugyanennek a gy�rt�nak egyszerubb �s olcs�bb modelljei is t�k�letesen megfelelhetnek a c�lnak. A Tritronics mellett van m�g egy-k�t c�g, akkor magb�zhat� �s j�l haszn�lhat� nyak�rveket gy�rt, ilyen pl. az Innotek. Tudom�som szerint m�r Magyarorsz�gon is kaphat�ak bizonyos nyak�rvek, de mivel ezekrol sem nekem, sem �ltalam megb�zhat�nak tartott forr�sb�l sz�rmaz� inform�ci�im nincsenek, �gy ezeket nem k�v�nom aj�nlani. �gy tudom egy�bk�nt, hogy ezek �ra 80.000 Ft k�r�l mozog, de �rkezett hozz�m olyan inform�ci� mely szerint “m�rs�kelten” (n�h�ny percig) v�z�ll�ak, mely nemcsak haszn�lat�t teszi igencsak korl�tozott�, de esetenk�nt m�g vesz�lyes is lehet. A t�m�val kapcsolatos �szrev�teleket, k�rd�seket az al�bbi c�mre v�rom: A VAR�ZS-S�P <../images/whistle31.jpg> <../images/whistle31.jpg> Aki l�tott m�r l�tott vad�szkuty�t versenyen vagy vad�szaton dolgozni, az bizony�ra �szrevette, hogy vezetoje s�pjelekkel tartja vele a kapcsolatot, illetve ad neki parancsokat. Hogyan muk�dik ez a jelrendszer, mi�rt van r� sz�ks�g �s hogyan tudjuk el�rni, hogy mi is tudjunk ilyen form�n kuty�nkkal kommunik�lni? El�lj�r�ban egy r�vid t�rt�net, mely velem esett meg j� n�h�ny �vvel ezelott. Akkoriban volt egy �v k�r�li elso nyugat-szib�riai lajka kuty�m, �s mint az �szaki kuty�k t�bbs�ge o is kiss� t�ls�gosan is szabadlelku volt, vagyis ha menni akart, akkor ment, mik�zben eloszeretettel j�tszotta el a s�ketet. Sz�let�snapomra egyik bar�tomt�l egy magas frekvenci�n muk�do s�pot kaptam, mondv�n “ezt kell f�jni �s akkor majd visszaj�n”. F�jtam. F�jtam erosen, gyeng�n, hosszan �s r�viden. Nem kellett t�l sok ido, hogy r�j�jj�nk: ez a s�p nem muk�dik, de nemcsak n�la nem muk�dik, hiszen a s�p nem var�zseszk�z - k�pz�s n�lk�l semmit nem �r! Ma m�r nevet�nk ezen a naivit�son, m�gis sokszor tal�lkozunk mostan�ban is olyan kutyavezetokkel, akik f�jj�k a s�pot szakadatlan, de m�gsem t�rt�nik semmi. Teh�t mi�rt is haszn�lunk s�pot? Mivel vad�szkuty�kr�l besz�l�nk, n�zz�k meg elosz�r a s�p elonyeit a vad�szaton. Egyr�szrol gyakran olyan t�vols�gb�l kell parancsokat adnunk kuty�nknak, ahonnan parancsszavakat m�r nem hallan�, hacsak nem ord�tan�nk teli torokb�l. �s h�t nem kell nagy vad�sznak lenn�nk, hogy bel�ssuk egy vad�szat jelleg�hez az �v�lt�z�s nem nagyon illik. A m�sik, amely m�r nemcsak vad�szathoz kapcsol�dik, de tal�n m�g fontosabb, hogy a s�p jelrendszere tiszta �s egy�rtelmu a kutya sz�m�ra. Minden kutyakik�pz�ssel foglalkoz� k�nyv alapszab�lyk�nt le�rja, hogy egyszeru, r�vid �s mindig azonos parancssz�t haszn�ljunk egyazon feladat v�grehajtat�s�hoz. De h�t valljuk be oszint�n, melyik�nk ne mondott volna m�r ilyeneket “Buksi, ide hozz�m…na gyere m�r…hozz�m…gyorsan-gyorsan…szedd a l�bad kiskuty�m…j�l van, ide-ide”. Pr�b�ljuk ugyanezt a “hozz�m” s�psz�val elf�ty�lni! Hogy nem megy? Persze hogy nem, ez a s�p m�sik nagy elonye: egy�rtelmuv� teszi a parancsot a kuty�nak, mik�zben indirekt m�don kontroll�lja a gazd�t pozit�v ir�nyban. A k�pz�s met�dusa a k�vetkezo: megtan�tjuk a kuty�nak a feladatot parancssz�val a vez�nysz� mellett haszn�ljuk a k�zjelet amikor ezt m�r kuty�nk biztosan tudja, v�ltsuk fel a parancssz�t s�pjellel k�s�rt k�zjellel k�sobb elhagyhatjuk a k�zjelet is Ez a m�dszer gyors eredm�nyre vezet az elok�pzett ebekn�l, melyek a parancssz�t �s a k�zjelet m�r ismerik. �joncoknak a k�zjelet ak�r egy�tt is tan�thatjuk a s�ppal, ekkor mindig elosz�r a s�pjelet f�jjuk, ut�na mondjuk a parancssz�t a k�zjellel egy�tt, mik�zben esetleg r�seg�t�nk kicsit a megold�sra (pl. fen�k lenyom�sa �ltet�sn�l, stb.). <../images/whistle21.jpg> <../images/whistle21.jpg> Retrieverek eset�ben legt�bben az ACME 210 1/2-es s�pot �s a k�vetkezo s�pjeleket haszn�lj�k: Beh�v�s (hozz�m) - szagatott s�pol�s (t�-t� t�-t�) Meg�ll�t�s, �ltet�s (�l) - folyamatos hossz� s�pjel (tuu) L�gszimatos kerestet�s (ott keresd) - r�vid-hossz� s�pjelek (t�-tuu t�-tuu) L�gszimatos kerestet�sn�l ford�t�s (arra keresd - k�zjellel) - egy, esetleg egy dupla r�vid s�pjel (t� vagy t�t�) Akik a k�toldal� vad�szkutya s�pot haszn�l, az pl. a k�vetkezo jeleket haszn�lhatja: Beh�v�s (hozz�m) - a trill�z� s�pjel, hosszan f�jva Meg�ll�t�s, �ltet�s (�l) - a sima s�p oldal, hosszan f�jva (tuuu) L�gszimatos kerestet�s (ott keresd) - a sima s�p oldallal t�bb r�vid szaggatott s�pjel (t�-t�-t�) L�gszimatos kerestet�sn�l ford�t�s (arra keresd - k�zjellel) - egy nagyon r�vid, hat�rozott s�pjel a trill�z� oldallal Term�szetesen nem t�rv�nyszeru, hogy pont ezeket a jeleket alkalmazzuk, sot ha valaki �gy �rzi, hogy m�s parancsot is meg akar s�pra tan�tani, akkor csak fant�zi�j�t kell haszn�lnia, hogy kital�ljon hozz� egy jelet. Egy dologra kell nagyon figyelni: a k�l�nb�zo parancsok s�pjeleinek egy�rtelmuen el kell k�l�n�lni�k egym�st�l! A s�pjelek megfelelo hossz�s�g�t (foleg a r�videk�t) �s hat�rozotts�g�t �gy tudjuk el�rni, hogy nyelv�nkkel befogjuk a s�p v�g�t a jel f�j�sa elott �s ut�n... �sszegezve: a s�p egy praktikus �s eleg�ns eszk�z, sot sok esetben n�lk�l�zhetetlen, melynek megfelelo haszn�lata egy j�l k�pzett kuty�val szemet gy�ny�rk�dteto tud lenni. Kir�ly Oliv�r A Fegyelmezo k�pz�sn�l az �ltet�s �s Beh�v�s tan�t�s�n�l tal�lsz tov�bbi tippeket, hogy hogyan lehet a s�pjeleket tan�tani! FEGYELMEZO K�PZ�S ��Behvs ��ltets �Stabilits A "fegyelmezo" k�pz�st Giann�val akkor kezdtem el, amikor 9 hetesen hozz�m ker�lt. Ebben a korban nagyon fog�konyak a k�lyk�k, anyjuk, alomtestv�reik elveszt�se ut�n rettentoen k�todnek �j "anyuk�jukhoz", aki egyelore megszabja az �letben, hogy mit, hogyan �s mikor kell csin�lniuk, �s nem utols� sorban �lelmet, vizet �s vackot biztos�t sz�mukra. K�r lenne ezt az idoszakot a k�pz�s folyamat�b�l kihagyni, r�ad�sul ez az az idoszak, amikor kuty�nkat megtan�thatjuk tanulni. �gyelj�nk, hogy eroszakos fizikai k�nyszert a k�ly�kkuty�n ne alkalmazzunk a fegyelmezo sor�n, ink�bb j�t�kosan, �szt�neit kihaszn�lva finoman pr�b�ljuk r�vezetni arra, amit szeretn�nk. A napi gyakorl�s a fegyelmezovel �s a t�bbi retriever munk�val egy�tt ne legyen t�bb kezdetben 2 x 5, k�sobb 2 x 10-15 percn�l (kuty�t�l, idoj�r�st�l f�ggoen). Ismerkedj�nk meg elosz�r a tanul�s �s sz�monk�r�s folyamat�val. Elosz�r megmutatjuk a k�ly�knek, hogy mit k�r�nk tole, meg�rtetj�k vele a feladatot (pl. �L - lenyomjuk a fenek�t a megfelelo poz�ci�ba). Enn�l a f�zisn�l csak pozit�v megeros�t�st (dics�ret sz�val, simogat�ssal, falatka) alkalmazunk, hiszen a kutya m�g nem tudja, mit v�runk tole. Elosz�r mindig a vez�nysz�t adjuk ki, ut�na j�n a "fizikai" mutat�s! Ut�na rengetegszer ism�telj�k a gyakorlatot, k�l�nf�le helysz�neken, olyan szitu�ci�ban, amikor nincs es�lye, hogy kib�jjon a v�grehajt�s al�l (pl. helyben marad�sn�l hossz� p�r�z haszn�lata, amire r�l�p�nk, �gy nem tud elszaladni). A kutya az ism�tl�sekbol tanul, itt ker�l elo megint a k�vetkezetess�g szerepe: mindig ugyanaz a parancs vonatkozzon ugyanarra a gyakorlatra, �s a gyakorlat v�grehajt�s�b�l ne engedj�nk egy picit se! Ha nagyon nem megy, ink�bb k�nny�ts�nk, vagy t�rj�nk vissza az 1. f�zishoz, h�tha m�gsem �rti eg�sz pontosan, mit szeretn�nk tole. Fokozatosan hagyjuk el a simogat�st, ne ny�ljunk a kuty�hoz, csak sz�val dics�rj�k. Ha a kutya m�r pontosan tudja, hogy mit v�runk tole, NEM ENGEDJ�K MEG, hogy ne hajtsa v�gre, amit mondunk neki. Csak egyszer adjuk ki a parancssz�t, ha nem hajtja v�gre, nem durv�n, de hat�rozottan, kik�nyszer�tj�k. Pr�b�ljuk ki a morg�st, sokkal hat�konyabb, mint a NEM ism�telget�se! Fokozatosan elhagyjuk a dics�retet is. Ha m�r pontosan tudja a kutya, hogy mit v�runk tole, de SZ�ND�KOSAN NEM AKARJA v�grehajtani, akkor megb�ntetj�k - az ellenkez�s m�rt�k�nek �s a kutya �rz�kenys�g�nek megfeleloen. Az ebek �ltal�ban m�r m�sf�l-k�t �ves korukra jutnak erre a szintre. B�NTET�S ELOTT mindig gyozodj�nk meg arr�l, hogy a kutya pontosan �rti, mit k�r�nk tole, �s tett-e erofesz�t�st, hogy v�grehajtsa (elofordulhat, hogy nagy sz�lben nem hallotta a s�pjelet, vagy nem l�tta pontosan a karmozdulatot ir�ny�t�sn�l, ilyenkor ink�bb ism�telj�k meg a parancsot). CSAK A NYILV�NVAL� ELLENKEZ�ST, semmibev�tel�nket szabad b�ntetni, azt viszont kell is. A tan�t�s sor�n vegy�k figyelembe, hogy minden kutya k�l�nb�zo, ez�rt m�sk�ppen is tanul, m�s f�zisokban. Ne legy�nk t�relmetlenek, ne k�rj�nk t�l sokat egy kiskuty�t�l! Vannak k�lyk�k, akik nagyon fog�konyak, �s k�sobb lassabban haladnak, vannak fafeju nebul�k, akiknek egyszer csak m�sf�l �ves koruk k�r�l bekattan minden. Ne m�s kuty�kkal hasonl�tsuk �ssze a saj�tunkat, hanem �nmag�val, ehhez m�rj�k a fejlod�st! K�ly�k kuty�n�l nagyon fontosak a tiszta, fekete-feh�r helyzetek (ahol nem tud hib�zni) k�vetkezetess�g rengeteg ism�tl�s t�relem, t�relem, t�relem dics�ret Minden eb m�s: az egyik dologban jobb, a m�sikban kev�sb�. Amelyik kutya stabilabb, az �ltal�ban lassabban dolgozik, nem olyan l�tv�nyos a feladat megold�sa, a robban�kony kuty�k gyorsabban dolgoznak, de - ha idejekor�n nem fogjuk meg oket - hajlamosabbak a beugr�sra �s a hib�z�sra. �ltal�ban az eross�gek ellens�lyozni tudj�k a gyenges�geket, �s a gyeng�bb k�pess�gek is jav�that�k sok gyakorl�ssal, k�pz�ssel. Vegy�k figyelembe, hogy saj�t alkatunk is nagym�rt�kben befoly�solja a kutya fejlod�s�t, ez�rt legy�nk nagyon tudatosak a k�pz�s sor�n, �s saj�t magunkat is folyamatosan kontroll�ljuk! A rossz szok�sokat minden k�ly�k hamarabb felveszi, mint a j�kat - pont, mint a gyerekek -, ne adjunk h�t alkalmat neki a rosszakat megtanulni. BEH�V�S A fegyelmezo k�pz�st beh�v�ssal kezdt�k akkor, amikor Gianna hozz�m ker�lt, 9 hetesen. A s�pj�t m�r elore beszereztem (az Alapk�pz�sben az Eszk�z�kn�l olvashatsz a s�pr�l �s a s�pjelz�sekrol egy bovebb fejezetet), �gy m�r az elso vacsor�j�n�l a t�llal a kezemben f�jtam neki a HOZZ�M-ot. �n erre egym�s ut�n sok r�vid s�pjelet ( . . . .) haszn�lok. A sz�val t�rt�no beh�v�ssal nagyon sok�ig nem foglalkoztam, mert a k�lyk�k sokkal hamarabb megtanulj�k a nem-verb�lis kommunik�ci�t (s�p, testbesz�d, morg�s, hangs�lyok), mint a sz�beli k�zl�seket. Minden �tkez�skor a s�ppal h�vjuk a k�lyk�t a teli t�lk�hoz. 3-4 nap m�lva, ha meghallja a beh�v� s�pjelet, a kert legt�volabbi v�g�bol is pillanatok alatt n�lunk terem! Ekkor soha nem szabad a k�lyk�t becsapni! Mindig legyen a zseb�nkben egy-k�t jutalomfalatka zacsk�ban, �s amikor napk�zben vagy d�lut�n a kertben a legjobban el van foglalva, akkor f�jjuk meg a s�pot, az etet�seken k�v�l napj�ban maximum h�romszor, nehogy megunja. Viszont a k�lyk�k �ltal�ban m�g annyira fal�nkak, hogy b�rmilyen izgalmas dologgal van is elfoglalva, v�gt�ban j�n oda hozz�nk. Elosz�r r�viden megsimogatjuk, megdics�rj�k, majd odaadjuk a falatk�t �s "MEHETSZ!" k�s�ret�ben elengedj�k. <../images/broncogepard.jpg> <../images/broncogepard.jpg>Nagyon fontos, hogy minden fegyelmezo vez�nysz� ut�n (HOZZ�M, �L, FEKSZIK, MARAD), el kell "engedn�nk" a kuty�t, �nmag�t�l ezeket a vez�nyszavakat SOHA nem oldhatja fel! Ez m�r kor�n egy�rtelmuv� teszi sz�m�ra, hogy ezek a vez�nyszavak addig �rv�nyesek, am�g fel nem oldjuk azokat. Felold� vez�nysz� pl. a MEHETSZ, amikor szabadon elrohanhat, a L�BHOZ, amikor pl. �ltet�sbol elindulunk, vagy a HOZD, amikor helyben marad�sb�l elk�ldj�k az apport t�rgyak�rt. Ha ezt nem tessz�k, elbizonytalan�tjuk a kuty�t, hiszen egyes helyzetekben megk�vetelj�k tole a parancs hosszas v�grehajt�s�t (helyben marad�s, l�b mellett halad�s), m�skor pedig r�hagyjuk, hogy abb�l �nk�nyesen kimozduljon. A kutya nem tudja elemezni a helyzetet, hogy �ppen abban a szitu�ci�ban van-e, amikor �n�ll�an d�nthet, vagy nincs. Ezt a szab�lyt m�r a 2-3 h�napos k�ly�kn�l is alkalmazni kell, �gy r�gt�n a helyes magatart�st tudja megtanulni. Term�szetesen ekkor m�g nem k�vetelj�k meg tole, hogy szabatosan hajtsa v�gre azokat, de pl. amikor a falatk�t odaadjuk neki, mik�zben r�gja-nyeli, m�r mondjuk is, hogy MEHETSZ �s elfordulunk tole, jelezve, hogy ennyi volt! K�sobb m�r kicsit tov�bb simogatjuk, visszatartjuk a falat �tad�sa ut�n is, amikor iramodna el, �s a MEHETSZ-szel egy idoben elengedj�k. Ahogyan egyre n�vekszik a k�ly�k, �s m�r apportt�rgyakat is dob�lunk neki, egyre ink�bb elhagyjuk a falatk�t, �s s�ta k�zben, magunkhoz h�vjuk �s amikor bej�tt, falatka helyett jutalmul egy dummyt dobunk neki. Ez a k�ly�knek fokozatosan ugyanolyan fontos lesz, mint a falatka, sot, 6-8 h�napos kor�ra teljesen �tveszi a falatka hely�t. A l�nyeg az, hogy mindig �rdemes legyen valami�rt odaj�nnie hozz�nk! A beh�v�st k�l�nf�le helyzetekben, k�l�nf�le terepeken kell gyakorolni, �s nem csak akkor, amikor a p�r�zt r� szeretn�nk tenni szaladg�l�s ut�n! A kutyak�ly�k nagyon eszes, hamarosan kital�lja, hogy a beh�v� jel nem j� dolog, mert akkor meglassz�zz�k �s haza kell menni, �gy hamarosan nem fog odaj�nni hozz�nk. 3-4 alkalommal h�vjuk be falatk�val, vagy dummy dob�ssal, idosebb kor�ban pedig csak egy simogat�s�rt vagy valami m�s �r�ggyel �s csak minden �t�dik alkalom legyen p�r�zra v�tel. Sot! Ak�r p�r�zra is vehetj�k, majd 1-2 perc m�lva elengedj�k, �gy nem tudja kisz�m�tani, hogy mikor marad a p�r�z �s mikor ker�l ism�t le a nyak�r�l! Soha ne h�vjuk be a kuty�t olyankor, amikor biztosak vagyunk benne, hogy nem fog odaj�nni hozz�nk, �s nem tudjuk kik�nyszer�teni sem! Amikor 4-5 kuty�val kergetozik a parkban, biztosan elfeledkezik mag�r�l, �s nem j�n oda hozz�nk, ilyenkor ink�bb v�rjuk meg azt az 1-2 percet, m�g lecsillapodik a j�t�k, menj�nk oda a kuty�hoz �s vegy�k p�r�zra. Ha megengedj�k, hogy ne engedelmeskedjen, nagyon hamar kitanulja, hogy mikor van olyan helyzetben, amikor ezt megengedheti mag�nak! Ne tegy�k meg neki ezt a sz�vess�get. Ak�rmilyen rosszas�got csin�lt is eb�nk elotte, ak�rmennyire nem hallgatott is a F�J-ra vagy a NEM-re, SOHA NE B�NTESS�K MEG AKKOR, AMIKOR V�GRE VISSZAJ�TT HOZZ�NK!! Soha t�bb� nem lehet�nk biztosak a beh�v�sban akkor, ha egy hozz�nk be�rkezett kuty�t megver�nk. Ne is dics�rj�k meg, mert azt ilyenkor nem �rdemli meg, egy-k�t kem�ny sz�val (Nem sz�gyelled magad! Cs�nya, rossz kutya!), ronda pillant�ssal adjuk tudt�ra, hogy amit elozoleg csin�lt, azzal nem vagyunk el�gedettek, de ne b�ntsuk! �n - ha semmik�ppen sem hajland� r�m figyelni, �s visszaj�nni - ilyenkor ink�bb odarohanok a tett helysz�n�re (kuk�z�s, macsk�z�s, stb...) sz�p cs�ndben, �s elkapom a grabanc�t, de alaposan! A j�kor adagolt b�ntet�st mindig a cs�ny elk�vet�s�nek pillanat�ban �s annak helysz�n�n kapja a kutya, hogy pontosan tudja, mi�rt kapja. Term�szetesen csak akkor, ha elozoleg r�sz�ltunk, hogy NEM SZABAD, vagy F�J vagy NEM �s ezt �rti is m�r az eb! �LTET�S �s helyben marad�s Szinte a beh�v�ssal egy idoben kezdhetj�k tan�tani az �ltet�st sz�ra �s s�pjelre. A hajt�ero ism�t csak a teli t�l, ezt haszn�ljuk fel, hogy az �L jelent�s�t megtan�tsuk. Amikor etet�sn�l a beh�v� s�pjelre m�r vadul v�gt�zik hozz�nk, nem adjuk neki r�gt�n oda az ennival�t, hanem a t�lat magunk elott tartva addig ism�telgetj�k sz�p nyugodtan, hogy �L, �L, am�g az ugr�l�st meg nem unja �s - hogy a t�lat az�rt m�gis l�ssa - le nem teszi a fenek�t a f�ldre. Ekkor azonnal megkapja a jutalm�t TIED vez�nysz� k�s�ret�ben! Ekkor naponta 5 percre p�r�zra vessz�k a kutyust, �s elindulunk a kertben. Nem sz�m�t, hogy ide-oda csalink�zik a p�r�z v�g�n, m�g szinte o vezet minket, hogy meg ne ijedjen a fesz�lo madzagt�l. P�r l�p�s ut�n sz�lunk neki, hogy �L, �s a p�r�zt kiss� (nem megr�ntva) feszesen tartva finoman lenyomjuk a fenek�t. Nagy dics�ret, majd GYERE vez�nysz�val indulunk tov�bb. �jabb kacs�z�s a p�r�zon, majd ism�t egy �L. Egy-egy alkalommal kb. 5 �ltet�st iktassunk a s�t�ba. 2-3 nap m�lva el�g lesz sz�lni, hogy �L, a p�r�zt kicsit megtartani, �s m�r �l is le. Nem kell, hogy a kutya a l�bunk mell� �lj�n le, sot, a legjobb, ha szemben �l, ez k�sobb, t�volban t�rt�no ir�ny�t�skor nagyban megk�nny�ti majd a dolgunkat. �gyelj�nk r�, hogy �ltet�s ut�n is mindig alkalmazzunk felold� vez�nysz�t, vagy GYERE, ha folytatjuk a gyakorl�st, vagy MEHETSZ, ha v�ge �s szabadon szaladg�lhat. <../images/giannaul.jpg> <../images/giannaul.jpg>Amikor id�ig jutunk, m�r biztosak lehet�nk benne, hogy a k�ly�k pontosan tudja, mit jelent az �L vez�nysz�, mit v�runk tole, amikor ezt mondjuk. Ekkor ker�lhet elo a s�p. Elosz�r mindig a s�pjelet f�jjuk (�n egy hat�rozott, hosszabb s�pjelet alkalmazok �ltet�sre), majd ut�na j�n a vez�nysz� �s ha kell, egy kis "r�seg�t�s". Egy-k�t nap alatt megtanulja a s�pjelet, ekkor v�ltogathatjuk a sz�ra �s s�pra t�rt�no �ltet�st. K�sobb, ha a kutya mellett�nk van, halkan sz�lhatunk neki, t�volban pedig s�ppal �ltetj�k (b�r aki a s�pot igaz�n megszokja, nem besz�l a kuty�hoz). Amikor p�r�zon m�r sokat gyakoroltuk az �L-t, �s el�g j�l megy, az �nkontroll �p�t�st is belevonjuk az etet�s elotti feladatba. Ekkor a t�l l�tv�ny�ra m�r szinte mag�t�l le�l, azonban ahogy a t�l ereszkedni kezd a f�ld fel�, m�r ugrik is, nehogy lemaradjon! Lassan engedj�k lefel� a t�lat (kisebb az inger) �s ha a feneke fel